A jogviták békéltető testületi rendezésével a fogyasztó és a szolgáltató is jól járhat – ez derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület (BBT) tavalyi statisztikáiból. 2023-ban a BBT-hez 4654 ügy érkezett, amelyből 4531 ügyben született döntés – ez közel 10 százalékos ügyszámnövekedést jelent 2022-höz képest. Országos szinten a békéltető testületekhez érkező fogyasztói panaszok felét a BBT kezelte és több mint egymilliárd forint ügyértékben hozott döntést.
Az előző évihez képest 2023-ban jelentősen (mintegy 400 esetszámmal) nőtt az egyezséggel záródó ügyek száma. Erős tendencia volt a vállalkozások együttműködési hajlandóságának javulása is, amelynek részeként
A Budapesti Békéltető Testület szakmai tekintélyének elismerését jelenti, hogy az eljárásokban részt vevő vállalkozások jelentős figyelmet fordítanak az általuk benyújtott dokumentumok teljeskörűségére.„A Testület érdemi eljárásai a korábbi évekhez hasonlóan eredményesek voltak, a vállalkozások pedig egyre inkább felismerik, hogy célszerűbb és gazdaságosabb peren kívül, a békéltető eljárás keretében lezárni a fogyasztóval szembeni jogvitát. A cél továbbra is az, hogy ingyenesen, gyorsan, hatékonyan, a felek megállapodásával rendezzük ezeket az ügyeket. Jelentős változás az idei évtől, hogy a békéltető testületek immár kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ez a fogyasztóvédelem további erősödését hozhatja” – kommentált dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
2023-ban is sokan éltek panasszal a
- posta- és távközlési szolgáltatásokkal, valamint
- a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatosan,
ez utóbbiak nagy része a számlázások értelmezéséhez, korrekciójához kapcsolódott. Az előző évek tendenciáit folytatva
- növekedett a légitársaságokkal szembeni kompenzációs igények száma,
különösen a járatok törlése, késése miatt.
Újdonságot jelentenek a BBT elé kerülő ügyek között a napelemrendszerekkel kapcsolatos kifogások: így a szerződéskötéssel, a kivitelezés elhúzódásával, a nem megfelelő kivitelezéssel, az inverterhiánnyal, vagy a betermelt villamosenergia-elszámolással összefüggő panaszok. Az építőipari – például nyílászáró-cserét vagy klímaszerelést érintő – ügyekben a fogyasztók gyakran azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert írásbeli megállapodás hiányában nem tudják bizonyítani a kérelmükben foglaltakat.
A termékekkel kapcsolatos panaszok (az összes ügy 43 százaléka) között gyakoriak voltak az online vásárolt, nem megfelelő minőségű termékekkel, a használt autókkal kapcsolatos szavatossági, valamint a rejtett hibák miatti fogyasztói igények is. Továbbra is tipikusnak tekinthetőek az olyan ügyek, amikor a webáruházat üzemeltető vállalkozás ismeretlen, a fogyasztó pedig az adott online felületről történő rendelés során nem az indokolt körültekintéssel járt el.
Mint mi is írtunk róla, 2024. január 1-jétől 200 ezer forint értékhatár alatt kötelező érvényű, a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket hozhatnak a békéltető testületek – amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott – akkor is, ha az adott vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot. A békéltető testületi határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, viszont a bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése.