Új fogalommal kell megbarátkoznunk mostanában – már ha ez egyáltalán lehetséges:
Fogyasztóként fájó szembesülni azzal, hogy amikor végre mérséklődött, 5 százalék közelébe olvadt hivatalosan a drágulás, akkor 15–18 százalékos automatikus díjemeléseket vernek ránk a szolgáltatók – többnyire a magas (átlagosan 17,6 százalékos) a 2023-as inflációra hivatkozva. Íme néhány ismert példa:
- az évek óta inflációkövető autópálya-matricáknál az idén átlagban 18 százalékkal növekedtek a díjak. (Pluszban 230 kilométernyi új útszakasz vált fizetőssé.)
- A teherautók többségénél jóval infláció feletti mértékű, többségében 40–50 százalékos útdíjemelést jelentettek be, ám a korszerűtlenebb járműveknél akár 80 százalékos is lehetett az útdíjemelés.
- A biztosításoknál is jellemző az inflációkövető emelés, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál egyes autósok ennél sokkal brutálisabb díjnövekedéssel is szembesülhetnek.
- Inflációarányos díjemelést hajtanak végre a pénzintézetek is az első negyedévben, így a banki költségek akár 18 százalékkal is nőhetnek.
- A telekommunikációs cégeknél szintén megengedett az automatikus inflációkövető emelés – a Vodafone az idén 15,4 százalékkal emel, a Yettel hajszállal kevesebbet, 15,3 százalékot jelentett be, a Magyar Telekom 15 százalékot.
- A Magyar Posta ugyan infláció alatti emelést kommunikált, de egyes termékeinél mégis afeletti volt a növekedés.
Megnéztük, a KSH statisztikái alapján havi szinten a szolgáltatások inflációja 2022 elején néhány százalék különbséggel még együtt mozgott az átlagos inflációval, aztán – amikor az átlagos infláció egyre magasabbra hágott – a szolgáltatások inflációja jókora lemaradással, jóval szerényebb mértékben emelkedett, végig az átlag alatt maradva. Tavaly szeptemberre fordult meg a trend, amikor (főleg a bázishatás miatt) bezuhanó átlagos infláció fölé került a jóval mérsékeltebb csökkenést mutató szolgáltatási infláció.
Mivel tavaly az egekben volt az infláció, nyilván bosszankodunk, hogy az idén a tavalyi inflációhoz szabják a nagy szolgáltatók a díjemeléseket. Arra voltunk kíváncsiak mennyire indokolt, jogos, szükségszerű ez, illetve mennyire általános gyakorlatról van szó.
Nehéz megmondani, indokolt-e az automatikus inflációkövető díjemelés
A GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint a biztosításoknál indokolt lehet az inflációkövető díjemelés, mert ez garantálja, hogy maga a kárkifizetés is inflációkövető lehessen, azaz fedezze a javítási díjak, az alkatrész-, illetve az anyagárak (olykor inflációt meghaladó) növekedését, valamint a munkabérek emelkedését. A telekommunikációs szolgáltatóknál (telefon, internet, kábeltévé) szintén megmagyarázható az emelés, mert náluk is drágul a munkaerő (a bérköltség és az alvállalkozók bérköltsége), a használt technikák (például most az 5G bevezetése), a berendezések, valamint megugrottak az energiaköltségek is (ez például a szerverparkok, a mobiltornyok üzemeltetését drágítja meg). Mindezt az inflációkövető díjemeléssel próbálják lefedni, ami a felügyeleti hatóság szerint nem jogszerűtlen.
2022-ben drasztikusan emelkedtek az energiaköltségek, amit nem tudtak teljesen lekövetni a szolgáltatások díjemelései. Vagyis a vállalkozók kénytelenek voltak 2023-ban a költségnövekedés egy részét lenyelni, mert csak az előző évi inflációval emelhettek, miközben a költségeik nagyobbik részét kitevő bérköltségek e felett nőhetettek, az energiaköltségek meg akár 300 százalékkal is. Így most utólag tudják visszakapni, amit az előző évben elvesztettek.
Viszont a termékinfláció (az iparban a bérköltség átlagban 20 százalék körüli, alatti) valószínűleg inkább a becsült átlaghoz (6 százalék) közeli lesz – tette hozzá Molnár László.
Ábránkon is látszik, hogy például 2023-ban a szolgáltatások éves inflációja kevesebb volt (13,2 százalék), mint az előző évi átlagos infláció (14,5 százalék), vagyis a szolgáltatásoknál nem valósult meg inflációkövető emelés. Egy évvel korábban fordított volt a helyzet.
Azt viszont nehéz megmondani a szakember szerint, hogy valójában mennyire indokolt az automatikus inflációkövető emelés, mert nem látjuk az egyes cégek költségszerkezetét. Emellett bekavarhatnak az új adók, a leírható és nem leírható, illetve kivezetett terhek is.
A kiszámíthatatlanságot is beárazzák
Kérdés, ha vastagon nyereségesek voltak például a bankok és telekomcégek, miért kell nekik még inflációkövető díjemelés is? Ami a bankokat illeti, a bevételek kisebbik része származik a lakosságtól, a nagyobbik a kamatkülönbözetből. Azt azonban nem tudják előre a bankok, miként alakul majd a kamatnyereségük (az infláció csökkenésével várhatóan visszaesik), így a kisebb lakossági szolgáltatási résznél sem hagyják veszni az inflációkövető emelést, mint biztos pénzt – válaszolt Molnár László.
Ne felejtsük el, hogy a bizonytalanságot is árazni kell
– tette hozzá, utalva arra, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, nem ritkán részrehajló, például egyes ágazatokat egyik napról a másikra megadóztat. A magasabb inflációs várakozások gyakran a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanságból származnak – tette hozzá. Ez az ára annak, ha a gazdasági szereplők bizonytalanok abban, mit fog lépni legközelebb az állam, illetve kétségbe vonják a kormány szavahihetőségét, például nem hiszik el, hogy annyi lesz az infláció, amennyit előre jeleznek.
A kisvállalkozók kivárnak
Hallottuk, vannak fodrászok, akik 25 százalékos, körömápolók, akik 20 százalékos emelést jelentettek be januárban, ami nem is inflációkövető, hanem afeletti díjtuning. Adódik a kérdés, mennyire lehet ez jellemző a kisipari lakossági szolgáltatásoknál.
Körbekérdeztem több szakmában, terveznek-e automatikus inflációkövető áremelést. Azt a választ kaptam mindenhonnan, hogy még mindig inkább kivárnak a kisvállalkozók
– mondta a 24.hu megkeresésére az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Németh László hozzátette, akinek muszáj volt bért emelnie a decemberi minimálbér-emelés miatt, az megtette, és nyilván ezt valamennyire az áraiban is igyekezett érvényesíteni. Példaként egy pékséget említett, ahol minimálbéres a takarítónő – és, ha már az ő bérét meg kellett emelni, a pékekét is feljebb kellett tolni a munkabéke megőrzése miatt.
A béren kívül a pékeknél és az építőiparban a fuvarozás drágulása (üzemanyag, útdíj), illetve az anyagköltség várható növekedése vezethet áremeléshez. Azonban a Magyar Pékszövetség szerint a többség náluk sem lép rögtön, hanem
Ugyanezt mondták az építőiparosok is: annak ellenére kivárnak, hogy már most is indokolt lenne az emelés.
A fodrászok is hasonlóan nyilatkoztak. Náluk kevés az alkalmazott, inkább egyéni vállalkozók dolgoznak, így a béremelés nemigen érinti őket. Viszont a közműdíjak növekedése – például a megháromszorozódott víz- és csatornadíj – mellett számítani lehet a felhasznált anyagok árainak emelkedésére is. Ezért biztos, hogy emelni fognak, de jellemzően nem egyszerre, hanem, ahogy jelentkezik egy-egy költségnövekedés (amit ki kell gazdálkodniuk), több lépcsőben.
A vendéglátók inkább az elmúlt időszakban szenvedték meg az inflációt – akik túléltek, azok egyelőre szintén mérlegelnek. Náluk sem különösebben tényező a minimálbér emelése, mert jellemzően annál magasabbak a bérek, másképp nem tudnák megtartani a dolgozóikat.
Ha csökken a vásárlókedv, nehéz emelni
Németh László megemlítette, a mikrovállalkozásokat is érintik a többi szolgáltatásnál bejelentett automatikus inflációkövető emelések (telefon, internet, útdíj, biztosítás), ezek költségét szintén ki kell valahogy termelniük. Főleg a vidéki kisvállalkozások vannak annyira kivéreztetett állapotban a külső tényezők miatt (Covid-járvány, infláció, stb.), hogy kénytelenek lesznek emelni a szolgáltatásaik árait, mert nem képesek lenyelni már a költségnövekedést.
Egyensúlyozniuk kell tehát a legkisebb szolgáltatóknak, hogy az ügyfeleiket is meg tudják tartani, legyen forgalmuk, de közben ne menjenek mínuszba a tevékenységükkel. Megemlítette, a legnagyobb bajban talán az építőipar van jelenleg ilyen szempontból, ahol nagyon jelentősen megnőttek az anyag- és kivitelezési költségek, a béreket emelni kellett, hogy megtartsák a dolgozókat (nagyon kevés a szakember), miközben megzuhant a megrendelésállomány.
A legkisebb szolgáltatóknál azért sem jöhet szóba az egylépcsős, automatikus inflációkövető áremelés, mert a vásárlóerő, a megrendelések ezt nem bírnák el, és ez így volt már tavaly és tavalyelőtt is. Emelni mégis muszáj, de több részletben, csak indokolt mértékben – tette hozzá.
Amint arról korábban beszámoltunk, számos olyan tényező akad még, amelyek gerjeszthetik az inflációt a közeljövőben.
