Gáborék 2021 nyarán telepítettek napelemet, majd csatlakoztak a rendszerhez, oda-vissza mérővel, éves szaldó elszámolással. Mivel nagy kapacitást telepítettek, az első két évben (2021-ben és 2022-ben) az októberben esedékes éves leolvasásnál, elszámolásnál túltermelésük volt. Ennek ellenértékét nem kérték vissza pénzben, hanem – ahogy olvasónk fogalmazott – „puffereltek”. Pontosabban ő úgy gondolta, hogy a túltermelést majd később leírják a számlájukban, amikor esetleg több lesz a fogyasztásuk, mint a termelésük. Pufferen azt értette, hogy a fogyasztó nem köteles az éves elszámoláskor pénzben is elszámolni a szolgáltatóval, hanem tovább görgetheti a túltermelését, hogy később „felhasználhassa” azt.
Szerinte a legtöbb napelemes azért telepített elektromos fűtőkészülékeket, klímákat, illetve vásárolt elektromos autót, mert azzal számoltak, hogy nyáron annyi túltermelésük lesz, amivel télen sem kell majd villanyszámlát fizetniük.
Vagyis olvasónk az éves szaldót egyrészt úgy értelmezte, hogy az nem éven belül érvényesíthető (éves elszámolástól elszámolásig), másrészt úgy, hogy bármilyen időszakra kiterjeszthető a szaldó, vagyis akár több évet is egybe lehet vonni utólag, sőt, többéves szinten „egybeszámítható” a termelés és a fogyasztás.
Hoppá, jött egy 136 ezer forintos áramszámla
2022 őszén a pufferelésre alapozva – vagyis abban a hiszemben, hogy a korábbi két év túltermelése átvihető a következő évre – Gáborék fűtési rendszerükbe a gázkazán mellé felszereltettek egy villanykazánt, és azt is elkezdték használni.
Megjegyezzük, a konkrét esettől eltekintve napelem-túltermelés esetén a villanykazán beszerelése logikus lépés lehetett, miután a kormány 2022 augusztusától módosította a rezsiszabályokat, és bevezette az átlag feletti fogyasztásra a versenypiaci árat, ami a gáznál több mint hétszerese a rezsicsökkentett egységárnak, áramnál viszont csak duplája.
Gáborék 2022 őszétől 2023 májusáig mindkét fűtési módot használták. Saját elmondása alapján inkább villannyal fűtöttek, mert a férfi követte saját áramfogyasztási és áramtermelési adataikat, és arra számított, hogyha a fűtési hónapokban mínuszba is megy a fogyasztásuk áramból, azt az októberi leolvasásra simán visszatermelik. Illetve azt gondolta, hogy az általa puffernek hívott korábbi években kimutatott túltermelés is beszámít majd. Hogy miként jött ki neki az ezer kilowattóra túltermelés, azt nem írta meg. De úgy döntött ezt az összeget sem kéri vissza, mert – mint fogalmazott – jó, ha van puffer, és az éves szaldó elszámolás lényege is ez.
Ekkor azonban legnagyobb meglepetésére Szerinte azért, mert az idén januártól márciusig nettó hálózati fogyasztó volt, és ezt a használatot kiszámlázták neki. Ami egyébként nem lenne szabályos, mert az éves szaldó lényege, hogy éves szinten összeszámítódik a fogyasztás, így, ha összességében nullás a szaldó (vagy túltermelés van), akkor azokra a (jellemzően téli) hónapokra nem kell kifizetni az áramot, amikor mínuszban volt a termelés a fogyasztáshoz képest, mert ezeket ellentételezik azok a (nyári) hónapok, amikor a termelés múlta felül a fogyasztást. Arról lapunknak nem küldött dokumentumot, mi alapján mondta, hogy szerinte a január-február-márciusi túlfogyasztást számlázták ki neki.
MVM: az elszámolás rendben van, nincs göngyölítés
Gábor panaszt tett az MVM-nél, amire azt a választ kapta, hogy az elszámolás rendben volt. A válaszlevélben a szolgáltató leírta, hogy
- a telepítés évében (2021-ben) az októberi leolvasáskor, elszámoláskor Gáboréknak 566 kilowattóra túltermelésük volt,
- a 2022-es elszámoláskor 2699 kilowattórával termeltek többet, mint amennyit fogyasztottak,
- a 2023-as leolvasáskor viszont 3273 kilowattórával meghaladta a fogyasztásuk a napelem termelését.
Hogy Gábornak hogyan jött ki 2023-ra az 1000 kilowattórás túltermelés, azt nem sikerült megtudnunk tőle. A hároméves adatok alapján tehát – még ha lenne is puffer – összességében mínusz 8 kilowattóra lenne a mérleg.
Megkérdeztük a szolgáltatótól, valóban átvihető-e az egyik leolvasási időszakról a másikra a túltermelés, ahogy Gábor hiszi, vagy sem. Válaszukból az olvasható ki, hogy nem. Azt írták: a villamosenergia-szolgáltató és az ügyfél közti elszámolást kormányrendelet szabályozza. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. pedig ennek megfelelően minden elszámolási időszak lezárásával teljes körűen elszámol a háztartási méretű kiserőműveket (hmke, háztartási napelem) üzemeltető ügyfelekkel is.
Az MVM oldalán lévő tájékoztatásban is írják, hogy a háztartási kiserőműnél a szaldó elszámolás csak az ad-vesz mérőn mért és betáplált mennyiségre vonatkozik, a megtermelt energia nem göngyölíthető. Amennyiben a vételezett és a betáplált villamos energiánál a szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, ezt a többletet egy nyilatkozat és kifizetési kérelem nevű dokumentum kitöltésével és online beküldésével lehet visszakérni. Amit érdemes tudni, hogy a betáplálási többletnél kizárólag az áramdíjjal számolnak, a rendszerhasználati díjjal nem. Emiatt van az, hogy az áramtúltermelésért manapság csak 5 forint jár vissza, miközben vételezéskor rezsicsökkentett áron 37 forintot számítanak fel. Vagyis
Megkeresésünkre a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő azt mondta, bár olvasónk meg van róla győződve, hogy az egyik éves szaldó elszámolásról a másikra átvihető a túltermelés, ám valójában nincs ilyen lehetőség. Illetve egyetlen esetben fordulhat elő ez, akkor, ha az ad-vesz órát nem tudják távolról, elektronikusan leolvasni, és nem történt meg időben a fizikai leolvasás – tette hozzá. Gáboréknál azonban nem ez történt.
Elszámolás
Visszatérve olvasónk legutóbbi túlfogyasztásához – az több, mint az átlagfogyasztási határ (2523 kilowattóra). Vagyis azért kaphatott 136 ezer forintos elszámolószámlát, mert nemcsak egyszerűen többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt a napelemmel, hanem az átlagfogyasztás fölé került, és az e fölötti részt versenypiaci áron számolhatták el nekik.
Olvasónk utoljára azt írta, a számlát nem fizette be, és panaszt tett a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, valamint a Békéltető Testületnél is. Nem tudtuk meggyőzni, hogy nincs pufferelés, göngyölítés, áramtúltermelés-átvitel éves elszámoláson túl.
A visszaigénylés egyébként két évre visszamenőleg lehetséges, tehát arról még nem csúszott le. Egy idei rendelet szerint évi 12 ezer kilowattóra többlettermelésig adómentes, ebbe is belefér.
Az újonnan napelemet telepítőknél azonban megváltoznak az elszámolási szabályok.
- A telepítéstől számított 10. év végéig kell éves szaldó elszámolást alkalmazni.
- Ezt a szabály a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezett napelemes rendszerekre lehet alkalmazni.
Tehát végül nem szűnik meg 2024-től a szaldó elszámolás. A tíz évnél régebben, tehát 2014 előtt telepített napelemeknél bruttó elszámolás lesz 2024-től, erősítette meg lapunknak Kiss Ernő. Azt is hozzátette azonban, hogy még nem jelentek meg a bruttó elszámolás részletei.
Információi szerint havonta fogják összegyűjteni, ki mennyit termelt és fogyasztott. Ha a teljes áramtermelést nem használta fel a napelemes az adott hónapban, hanem visszatáplálás is történt, akkor azt megveszi tőle az MVM, és a havi túltermelésért az áramdíjat (5 forint/kilowattórát) fogják neki kifizetni. Ellenkező esetben pedig ki kell fizetni a termelésen felüli áramhasználatot teljes áron (vagyis 37 forint/kilowattórán, ha átlagfogyasztás alatt van).
