Előzetes évértékelőt adott ki a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete, ingatlanszakmai szempontból. Mint írják, főleg a budapesti kollégák között. Pedig úgy látják, az elemzések szerint jobb a helyzet.
Azt hallani, hogy
Drágák az ingatlanok, nincs kereslet.
A szervezet szerint az eladó ingatlanok túlárazása egy – szinte megoldhatatlan – helyzet miatt alakult így. A használt lakáspiacon a magáneladók legtöbbször vásárolnak is egy másik ingatant. Gyakori azonban hogy a kiszemelt ingatlant az előző eladása és az új vásárlása közötti időben tapasztalható áremelkedés miatt csak drágábban tudja megvásárolni, így tehát az eladó is kényszerhelyzetbe kerül.
Kitérnek arra is, hogy drasztikus változások voltak a rendszerváltás óta a budapesti lakáspiacon, a használt budapesti lakások ára 1989 óta folyamatosan emelkedik. Az 1990-es években az árak viszonylag lassan emelkedtek, de a 2000-es évek elején jelentősen felgyorsult a növekedés. A 2008-as pénzügyi válság miatt az árak egy ideig csökkenni kezdtek, de a válság után újra emelkedő tendenciát mutattak.
A KSH adataira hivatkozva azt is rögzítik, hogy
- a használt budapesti lakások átlagos négyzetméterára 1989-ben 18 000 forint volt.
- 2023-ra ez az érték 1 200 000 forintra emelkedett, ami közel 66-szoros növekedést jelent.
Ezt követni, jól reagálni szinte művészet szerintük – vannak vesztesek és győztesek.
Megemlítik, hogy kritikák érték a családtámogatásokat, mivel a kritikusok szerint a családtámogatások erőszakolták meg az árakat. A szervezet szerint azonban ennek csak egy töredéke lehet igaz. A támogatások nélkül a fiataloknak esélye sem lenne saját otthonra.
A kritikusok szerint a lakásvásárlás hosszútávra eladósítja a családot. És számos érv szól amellett, hogy nem szabad olyan kockázatot vállalni, ami hosszú évekre szóló törlesztőrészleteket jelent. Mert mi lesz akkor, ha a lakásvásárló egy időre elveszíti a munkahelyét, esetleg más probléma akad? Életszerű a kérdés, de érdemes átgondolni szerintük, hogy amennyiben nem vásárol ingatlant a fiatal pár, az albérletet akkor is kell fizetni kell. Ha esik, ha fúj…
Így szerintük elsősorban a kérdés nem az, hogy vásároljanak-e a fiatalok, hanem az, hogy mekkorát, hol, milyen értékben.
A kissé várakozó álláspontú ingatlanközvetítői kételyekre van néhány erős és pozitív válaszuk, például ohgy az utóbbi évtizedben nagyon aktív ingatlanpiaci élet nem áll meg, az ingatlan a legfontosabb vagyonunk, 2023-ban voltak – a következő évben is lesznek bőven – eladások, vásárlások, közvetítések, értékbecslések.
Gyors elemzés
A magyar ingatlanpiac 2023-ban is erős növekedést mutatott. A lakásárak tovább emelkedtek, az üres lakások száma pedig tovább csökkent. A növekedést elsősorban a kedvező gazdasági környezet, a magas foglalkoztatottság és a bérek növekedése, valamint a lakásvásárlási támogatások ösztönözték.
A KSH adatai szerint a lakásárak 2023-ban átlagosan 14,6 százalékkal emelkedtek. A fővárosban a növekedés 15,8 százalékos volt, míg a vidéki településeken 13,8 százalékos. A lakásárak növekedése elsősorban a budapesti agglomerációban volt jelentős.
Az üres lakások száma 2023-ban tovább csökkent. A KSH adatai szerint az üres lakások aránya 2023-ban 1,9% volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az üres lakások számának csökkenése elsősorban a lakásvásárlási támogatások, valamint a magas bérleti díjak miatt következett be.
A kormány 2022-ben további lakásvásárlási támogatásokat vezetett be. A támogatások célja, hogy ösztönözzék a lakásvásárlást, és csökkentsék az ingatlanárak növekedését. A támogatások között szerepel a falusi CSOK, a babaváró támogatás, valamint a tetőtér-beépítési támogatás.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a magyar ingatlanpiac 2024-ben is növekedni fog, de a növekedés üteme lassulhat. A növekedést elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése fogja hajtatni. A növekedést azonban a következő kockázatok is befolyásolhatják:
- nemzetközi gazdasági környezet bizonytalansága,
- az energiaárak emelkedése,
- a munkaerőhiány.
A nemzetközi gazdasági környezet bizonytalansága a világgazdasági növekedés lassulását eredményezheti, ami negatív hatással lenne a magyar exportra. Az energiaárak emelkedése az inflációt és a költségvetést terhelheti. A munkaerőhiány pedig a bérnövekedést és a termelékenység növekedését gátolhatja.
Összességében a szervezet szerint elmondható, hogy a magyar ingatlanpiac 2024-ben is növekedni fog, de a növekedés üteme lassulhat. A növekedést a fogyasztás és a beruházások élénkülése fogja hajtatni, de a növekedést a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalansága, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány is befolyásolhatja.
