A Hvg összeszedte, hogy az infláció intenzív szakasza előtti árakhoz (2020. szeptember) képest mi drágult a leginkább Magyarországon.
A kormány rendszeresen az ukrajnai háborút okolja a drágulásért, a lap által összeszedett adatokból azonban az látszik, hogy ez önmagában nem igaz, hiszen már a háború előtt, 2022 januárjában is – a szolgáltatások és a ruhák kivételével – minden fő kategóriában 8 százalék fölött nőttek az árak. 2022 azonban valóban brutálisan felgyorsult minden téren az áremelkedés, és jól kivehető az is, hogy a rezsi és a benzin hatósági árát mikor engedték el. 2023 tavaszától egy elviselhetőbb növekedési pálya alakult ki, néhol árcsökkenés is előfordult, de mindez messze van attól, hogy az ország visszatért volna a 2020-2021 környéki szintekre.
Az összeállításból kiderül, hogy a kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében.
A legjobban ugyanakkor a tankönyv és a húskonzerv ára emelkedett.
A lap mindenesetre a KSH havi adataiból arra jutott, hogy 2020 szeptembere óta átlagosan 42,3 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. Jó hír, főleg annak, aki ezt maga is realizálta, hogy eközben a nettó átlagkereset is nagyjából így változott, vagyis a 2020. szeptemberi 258 ezer forintról idén júliusig 43,7 százalékkal, 371 ezerre nőtt.
A tíz leginkább dráguló áru több mint 80 százalékos áremelkedést produkált. A legjobban és a legkevésbé emelkedő termékek között egyaránt találhatók élelmiszerek, a kiemelkedő drágulások között van a burgonya, a cukor, a margarin.
A legkisebb emelkedést mutató élelmiszerek között van a finomliszt. A kevésbé dráguló termékek volt ugyanakkor a cipő, a televízió és a távközlés is.
A hatósági áras termékeknél pedig kerek 0 világít a változás soron, hiszen a távhő, a vízdíj, a csatornadíj és a szemétszállítás pontosan ugyanannyiba kerül most, mint három éve.
