Teljes félreértés a kormány részéről és visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat okozhat, ami a jelen és a jövő generációját egyaránt sújthatja – írja dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója figyelemfelhívásában a napokban nagy vihart kavart kormányrendeletről. Arról a jogszabályról van szó, amely a környezetszennyező üzemekkel szemben kicsavarja a szankciós lehetőséget a környezetvédelmi hatóságok kezéből, helyette környezetvédelmi hatósági szerződést köthetnek a szennyezés megszüntetésének lépéseiről.
A szennyezéstől visszatartó olyan intézkedés, mint a pénzbírság vagy a szennyező üzem működésének felfüggesztése nem jöhet tehát szóba. A kiadott kormányrendelet alapján valamennyi környezetszennyező ágazat és üzem – köztük az akkumulátorosok – esetében alkalmazható a szerződéses „mentesítés”, noha az energiaügyi és a kancelláriaminiszter azt mondta, csak a kohászatra, illetve csak az ISD Dunaferre vonatkozik a jogszabály és a hatály szűkítéséről beszéltek. Környezetvédők ezt úgy fordították le, hogy amíg a rendelkezés ebben a formájában érvényes, addig szélesre tárták a kaput, bármilyen üzemmel köthető szerződés, és így megmenekülnek a bírságfizetéstől, esetleg a működés felfüggesztésétől.
Bándi Gyula kedd este kiadott figyelemfelhívásában erre nem tért ki, de súlyos észrevételeket tett a rendelet várható hatását és a jogi környezetet vizsgálva.
A rendelet jelenlegi tartalmát, célját, valamint potenciális alkalmazási körét tekintve alkalmas lehet arra, hogy visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat okozzon és ezzel a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan befolyásolja
– áll a figyelemfelhívásban. A jövő nemzedékek szószólója nem a szerződéses megoldást veti el, épp ellenkezőleg, időszerűnek tartja, hogy „közösen gondolkodjunk az együttműködésen alapuló lehetőségekről”, mint amilyen a hatósági szerződés alkalmazása lehet, ám ennek jogi formába öntése előtt megfelelő előkészítés, egyeztetés szükséges, „kísérleti módon feldobva” azonban rombolhat, leépíthet, gyengítheti a környezetvédelmi igazgatásba vetett bizalmat” – utal a hirtelen bedobott és a vészhelyzetre hivatkozó rendelet egyik kockázatára.
Bándi Gyula szerint a rendeletből kiviláglik:
- a hatósági szerződés lényegének félreértése,
- a közigazgatási jog alapjainak nem kellő ismerete,
- továbbá, hogy nem vették figyelembe a korábbi figyelemfelhívást a veszélyhelyzeti rendeletalkotásról.
A jogi környezetet vizsgálva kitér az alaptörvénnyel kapcsolatos szempontokra, így az egészséges környezethez való jog, illetve a környezet védelmének állami kötelezettségére, kiemelve, hogy a természetvédelem jogszabályokkal védett szintjét az állam nem csökkentheti, hacsak nem más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez ez elkerülhetetlen. De a védelmi szint csökkentése ez esetben sem lehet az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
Aggályos, hogy az ominózus rendeletet kiegészítő kormányhatározat alapján Gulyás Gergely, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kerül kulcsszerepbe, – mint megírtuk – az ő nyilatkozata szükséges a környezetvédelmi hatósági szerződéshez, lényegében ő mondja, kivel és milyen szerződést kössön a hatóság. A dokumentum szerint a miniszter feladat és hatásköre nem terjed ki környezetvédelmi szempontok értékelésére, ugyanakkor lényegében hatósági szerepet kap, ami ütközik a törvényben rögzített hatáskörelvonás tilalmával.
Hosszan taglalja a jelenleg is létező formulát, a közigazgatási szerződést, aminek egyik válfaja a hatósági szerződés, de ennek lényege olyan megállapodás kötése, amely közérdeket szolgál, nem pedig általában a szankciók helyett alkalmazandó intézkedés.
Összegezve a 16 oldalas jogi okfejtést Bándi Gyula arra jutott, hogy
Az alapvető jogok és alapjogi értékek veszélyeztetése miatt a rendelet feloldhatatlan belső ellentmondásokat hordoz. Alapjogi teszt hiányában nem lett volna szabad a jövő nemzedékek érdekeit ilyen súlyosan érintő jogalkotói döntést hozni – állapítja meg a jövő nemzedékek szószólója.
