Hozzátették: tartós gazdasági növekedés és stabilitás csak az infláció tartós megfékezése esetén érhető el, ezért a Magyar Nemzeti Bankt a jövőben is ennek a célnak megfelelően hozza meg döntéseit.
Hangsúlyozták, a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja a jegybanktörvénynek megfelelően az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért – a tartós folyamatokat elemezve – 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását, és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére.
Felidézték, a jegybank a jelenségre határozott választ adott, amikor 2021. június 23-án az Európai Unióban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát és a leghatározottabb monetáris szigorítást hajtotta végre a kontinensen, a geopolitikai feszültség miatt kialakult heves pénzpiaci turbulenciákat pedig célzott beavatkozással kezelte.
Az MNB monetáris politikájának fokozatos szigorítása alapvető szerepet játszik abban, hogy 2023 során a hazai infláció eddig a 4. legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, és az idei év végére ismét egy számjegyű tartományba kerül az áremelkedés – írják a közleményben.
Kifejtették, a fejlett és feltörekvő országok jegybankjainak egyre nagyobb számban azért az árstabilitás megteremtése az elsődleges célja, mert széleskörű történelmi tanulság, hogy a magas infláció a stabil gazdasági növekedés első számú akadálya. Az infláció mérsékli a reáljövedelmeket, csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezáltal visszafogja a termelést és a gazdasági növekedést, valamint elapasztja a költségvetési bevételeket. Ez tapasztalható ma Magyarországon is – jegyezték meg.
A kormány oldaláról az utóbbi időben több bírálat is érte az MNB-t, ennek egyik részéről itt írtunk:
