Gazdaság

A magyarok csaknem fele nyomorog egy felmérés szerint

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

A magyarok mindössze 8 százaléka érzi úgy, hogy javulásnak indultak az anyagi körülményei az utóbbi időben – derül ki a MediaMarkt az Opinio Institute közreműködésével végzett augusztusi, reprezentatív felmérésből, amiről a hvg.hu számolt be.

A válaszadók majdnem fele (46 százalék) szerint a pénzügyi helyzetük folyamatosan romlik,

ugyanakkor bíznak benne, hogy ez hamarosan helyreáll. 26 százalékuk stabilnak, míg 19 százalék kilátástalannak értékeli jelenlegi anyagi körülményeit.

A magyar gazdaság alakulásával kapcsolatban már inkább vagyunk borúlátóbbak. A megkérdezettek több, mint harmada (38 százalék) vélekedik úgy, hogy idén nem várható már javulás, 27 százalék szerint pedig jövőre sem. Újabb 25 százalék szerint bár várható némi erősödés, de még sokáig nem jön majd helyre.

A nyomorban és a nyomor szélén

A folyamatosan romló egyéni anyagi helyzet miatt a vásárlási szokások is jelentősen változnak. A válaszok alapján mindössze 7 százalék fogyaszt ugyanolyan mértékben, mint a krízis előtt. 10-ből 9 válaszadó visszavett a költekezéseiből az emelkedő infláció hatására: különösen a nők és az idősebbek figyelnek oda a kiadásaikra.

A háztartások egy része radikális változtatásokra, erős egyéni „megszorításokra” kényszerül:

  • a felmérésben résztvevők 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletei finanszírozása is nehézségekbe ütközik és
  • további 28 százalék állítása szerint csak azt veszi meg, amire feltétlenül szüksége van.

A kutatás tanulságai szerint az emberek másik csoportja (45 százalék) az árak figyelésével, tudatos tervezéssel és a kiadásaik racionalizálásával próbálja meg átvészelni ezt az időszakot.

Az európai uniós szegénységi kritérium alapján egyébként a magyar lakosság 70 százaléka szegénységi szint alatt él, és további 18-20 százaléka pedig az ennél súlyosabb nyomorgási szint alatt van.

Kapcsolódó
Felcsúton volt a legkisebb az emberek nettó beföldi jövedelme egy statisztika szerint
15-szörös a különbség az átlagban legkisebb és legnagyobb jövedelmű települések között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik