2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt – többek közt erről beszélt Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A hvg.hu tudósítása szerint a gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. Mint mondta:
Válságkezelő üzemmódban vagyunk.
Tehát elismerte, hogy rossz a helyzet. De amíg 2023 az infláció letörésének éve, addig szerinte 2024-ben már a növekedés helyreállítása lesz a cél. Ennek a legfontosabb forrása a fogyasztás, amihez az kell, hogy a reálbérek nőjenek.
Szerinte a csapdák közül az energiaárak tavalyi megugrása volt az első. „Ez egy tragédia, nem tudtuk normálisan kezelni” – mondta arról, hogy 2022-ben 10 milliárd euróval többet kellett fizetnünk az energiáért, mint 2021-ben. A helyzet mostanra javul, nem csak nálunk, hanem globálisan. De még nem tartunk ott, mint az energiakrízis előtt.
Sajnos ezt elszenvedtük, ez ellen nincs mit tenni
– mondta a nagy energiakitettségünkről. A miniszter beszélt a benzinár folyamatos emelkedéséről is. Úgy fogalmazott,
a kormány vizsgálja az üzemanyagárak alakulását, és megnézzük, hogy van-e olyan tényező benne, ami indokolatlanul magas, ha kell, akkor beavatkozunk.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy az elsődleges feladat most a reálbérek növekedésének helyreállítása, és azt elérni, hogy az emberek ne féljenek költeni a pénzüket, ne forduljon elő az, hogy félelemből még akkor is csak spórolnak, amikor már kisebb az infláció. Ez különösen azért nagy baj, mert sok más országgal ellentétben a magyar gazdaság alapját a fogyasztási adók adják, nem a jövedelmi adók.
