Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjút, melyben az uniós pénzekről, a Fidesz európai jobboldali elképzeléseiről és Ukrajnáról is beszélt – olvasható a portálon.
Az interjúban újszerű, hogy a magyar kormány nyilvánosan összekapcsolta a “brüsszeli pénzek” ügyét és von der Leyen újraválasztásának lebegtetését. Az európai helyezkedésben a jelenleg magányos Fidesz ugyan az ECR-re (Jaroslaw Kaczynski lengyel államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai pártcsaládja) tesz, de a jobboldali együttműködésnek több komoly akadálya van, a szélsőjobbos pártok mellett ilyen a háborúhoz és Oroszországhoz való viszony.
A befagyasztott uniós támogatások kiszabadítása kulcsfontosságú lenne a megbillent költségvetési egyensúly és a recesszióban lévő gazdaság helyzetében. Szeptembertől folytatódnak a brüsszeli tárgyalások. A magyar kormány most valamivel optimistábbnak látszik, ami abból következhet, hogy a kormány mozgástere megítélésük szerint tágulhat. Ennek több oka is van. Egyrészt Brüsszelből a holland belpolitikába távozik Frans Timmermans bizottsági alelnök, aki az egyik legerősebb képviselője volt a magyar kormánnyal szembeni konfrontatívabb politikának.
Másrészt az EU költségvetési felülvizsgálatához minden tagállam hozzájárulása kell, Orbán Viktor pedig nyíltan beszél arról, hogy magyar vétófenyegetéssel akarja megszerezni az uniós fejlesztési forrásokat.
(bár közben azt a látszatot is érdemes elkerülnie, hogy túlságosan könnyen befekszik az olyan “renitenseknek”, mint Orbán Viktor).
A Fidesz jelentőségét árnyalja, hogy a bizottsági elnök megválasztásához nem feltétlenül kell minden tagállam támogatása, ebben nincs vétójog. A szokásjog szerint erről idáig egyhangúlag döntöttek, de ettől el lehet térni, a pártcsaládon kívüli Fidesz pedig ma könnyebben megkerülhető. Az előzetes politikai kompromisszumok után végül az EP szavaz majd a jelöltről.
A G7.hu értékelése szerint az uniós költségvetés esetében komolyabb nyomást tud gyakorolni a magyar kormány egy vétófenyegetéssel. A költségvetés felülvizsgálatára van még idő, de decemberig Brüsszelben szeretnének túl lenni a politikai megállapodáson. A magyar kormány egyelőre azt mondja, ehhez biztosan nem adja a hozzájárulását.
