Miközben családok tízezrei kaptak brutális gázszámlákat az MVM-től, a legfrissebb uniós statisztikából az derül ki, hogy Magyarország orosz gázszámlája tovább csökkent júniusban: az összesen importált 316,7 millió köbméterért 196,5 millió eurót kellett fizetni. Ez a júniusi, 370 forintos átlagos euróárfolyammal számolva 72,8 milliárd forint havi kiadást jelenthetett, köbméterenként pedig kerekítve 45 centbe, azaz 166,5 forintba került az Oroszországból importált gáz.
Ezek szerint az előző havi áresés után egy hónap alatt – májusról júniusra – újabb 9 százalékkal mérséklődött az importár, és ahogy az alábbi ábrából látszik, az elmúlt másfél évben ennél mindig többet kellett fizetni egy köbméter orosz gázért, zsinórban nyolcadik hónapja tart az áresés.
Tavaly júniusban például 3–4-szer ennyit számlázhatott a Gazprom: 725 millió eurót (275 milliárd forint) kellett fizetni, igaz, akkor a beérkezett mennyiség is több mint kétszeres, 750 millió köbméter volt. Az egységár akkor megközelítette az 1 eurót, de a feketeleves csak azután következett, 2022 második felében összesen mintegy 2,9 milliárd köbméterért durván 5,2 milliárd eurót kellett kifizetni. Az orosz importár az egekbe emelkedett, a csúcson – októberben – 2,5 euró felett járt a köbméterár, és mint korábban megírtuk, erre a féléves időszakra esett a beszerzés nagyobb része.
Innen, az ezerforintos magasságból szánkázott le az orosz importár júniusra 166,5 forintra. Ez még mindig
- 1,6-szorosa az átlagfogyasztásig felszámított, rezsicsökkentett 102 forintos köbméterárnak,
- viszont az importárnak már 4,6-szorosa az átlagfogyasztás felett felszámított, 767 forint/köbméteres „lakossági piaci ár”,
- és 6–7,8-szorosa a vállalkozásokkal fizettetett 1000–1300 forintos köbméterenkénti díj.
A lakossági mintegy 4,5 milliárd köbméternyi éves felhasználás, ha az mind rezsicsökkentett áron történne és a júniusi, 166,5 forintos köbméteráron kapnánk, éves szinten elméletileg 290 milliárd forint veszteséget okozna. Ugyanakkor a felhasznált szintén mintegy 4,5 milliárd köbméternyi, piaci árú gázon több mint tízszeres nyereség keletkezne.
A holland tőzsdén cikkünk írásakor 36–37 euró/megawattóra körül kötöttek üzleteket, ami köbméterenként 38 centes árat jelent (1 megawattóra = 94,787 köbméter). Ez még mindig alacsonyabb az orosz behozatali árnál, ami 380 forintos euróval számolva 144–145 forint. Ha nem hosszú távú szerződés keretében vásárolnánk, akkor elméletileg a tőzsdén most ezen a piaci áron lehetne vásárolni.
Magyarország azonban gázszükségletének csak kisebb részét szerzi be a tőzsdén, az éves, összesen 10 milliárd köbméter körüli felhasznált mennyiség mintegy felét hosszú távú orosz gázszerződéssel fedezte le. Bár a szerződést, illetve az árképzés részleteit üzleti titokra hivatkozva mindeddig nem hozták nyilvánosságra, a hivatalos közlések szerint az orosz import tekintetében is a holland tőzsdei ár az irányadó, azt két hónapos csúszással követi a szerződéses ár. A holland tőzsdén júliusban az átlag valamivel 30 euró alatt volt, így a július havi statisztikában várhatóan valamelyest még tovább csökkennek a Gazprom által számlázott köbméterárak, valahol 30–40 cent körül kell majd lenniük.
Ám akárhogy is alakul a tőzsdei és az orosz importár, ez a lakossági fogyasztók számára nem jelent változást. Mint azt Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos bejelentette, az augusztus elsejével induló új rezsiévben marad minden a régiben, a 102 forintos rezsicsökkentett köbméterár és az átlagfogyasztás felett felszámított 767 forintos „lakossági piaci árnak” nevezett tarifa.
