Gazdaság

Átlátszó: a Samsung-akkugyárból származott a gödi csatornákból felhabzó anyag

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Január 23-án néhányan azt hitték Gödön, hogy esik a hó, és végre hógolyózhatnak a gyerekek. De a város több pontján megjelenő furcsa fehér habról gyorsan kiderült, hogy nem hó. A város több pontján megjelenő furcsa fehér habról gyorsan kiderült, hogy az anyag a szennyvízcsatornából származik, és a vízaknák fedelén keresztül jön fel az utcákra. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) még aznap közleményben tudatta, hogy megkezdték a habzás kivizsgálását és a csatornahálózat átöblítését.

Néhány nap múlva a gödi önkormányzat honlapján azt írták, a DMRV mintát vett a habból, egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, és megkezdte a probléma kivizsgálását. Közlésük szerint

a habzást a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta, aminek a térfogata vízzel és levegővel érintkezve a sokszorosára képes növekedni.

Közölték azt is, hogy „a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepen a technológia kezelte a beérkező anyagot, működési problémát sem ott, sem a befogadó Óceánárok-pataknál nem okozott.” – írja az Átlátszó.

Viszont arról, hogy honnan és miként került ez az oltóanyag a csatornába, sem januárban, sem később nem jelent meg tájékoztatás. Emiatt a Göd-ÉRT Városvédő és Környezetvédelmi Egyesület márciusban a DMRV Zrt.-hez és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) fordult. Levelükben azt kérdezték:

A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel

a habzás élő környezetet nem érintett, csak a csatornahálózatban és az akna fedlapokon történt kijutás környékén, a közúton volt tapasztalható, továbbá a gödi kommunális szennyvizeket fogadó Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep üzemszerű működésében sem okozott fennakadást.

A katasztrófavédelmi hatóság szerint a DMRV vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre.” Minthogy az FKI civileknek adott válasza szerint a habzás ügyében csak a Vízmű végzett vizsgálatokat, és azt nem hoztak nyilvánosságra, közadatigénylésben a portál kikérte a DMRV Zrt.-től az összes vizsgálati dokumentumot.

Az „oltóanyagról” ezután sem kaptak információt. A cég erre olyan jegyzőkönyveket küldött, amelyek szerint a csatornába került idegen anyag nem okozott változást a szennyvíz minőségében. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a január 25-én vett minták vizsgálatára a csatornahálózat átöblítése előtt, vagy az után került sor.

A hiányos adatkiadás miatt a portál kérte, pótlólag küldjék meg a habból vett minták laboratóriumi vizsgálati anyagát, illetve azokat a dokumentumokat, amik igazolják, hogy tűzeseteknél használt oltóanyag okozta a habzást.
A kért dokumentumok helyett Virág László vezérigazgató a következő tájékoztatást küldte nekik:

A habzást okozó anyag származásával, mennyiségével kapcsolatosan a Samsung SDI Magyarország Zrt. belső kivizsgálása eredményeként jelezte társaságunknak, hogy létesítményükből kis mennyiségű habképző anyag került  a szennyvízcsatorna-hálózatba. A DMRV Zrt. központi laboratóriumába közvetlenül a habból vételezett mintákat szállítottak be. Laboratóriumi analízisük valamilyen detergens jelenlétére utalt, de nem vezetett sem kvantitatív, sem kvalitatív értelemben értékelhető eredményre. Emiatt nem állt módunkban jegyzőkönyvet kiállítani.

A válaszokból a portál szerint egyértelmű, hogy sem a DMRV Zrt., sem a katasztrófavédelmi hatóság nem kívánta nyilvánosságra hozni, honnan került bele a gödi csatornarendszerbe a felhabzó anyag. Sőt, hatósági eljárást sem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyező anyagot juttat.

Emlékeztetnek arra is, hogy nem ez az első hasonló eset. A Samsung-gyárból nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki közterületre, amit állítólag a gyárban történt dugulás okozott. A kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, az esetről hatósági dokumentumok, jegyzőkönyvek nem készültek. További aggodalomra ad okot, hogy a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki korábban egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.

A magyar hatóságok ezek szerint nem tartják fontosnak, hogy az évi több ezer tonna veszélyes, köztük számos mérgező anyaggal dolgozó üzem által okozott szennyezéseket érdemben kivizsgálják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik