Jobbágysorsról beszél, a NAV-osok elvándorlásától tart a vámosok szakszervezete – írtuk csütörtökön, amikor éles kritikát fogalmazott meg a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) a dolgozókat érintő, elfogadás előtt álló jogszabálytervezet alapján (amely a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról címen fut). A tervezett módosítás amellett, hogy gyengíti a pénzügyőr jogállás garanciális elemeit és minimálisra csökkenti a munkavállalók védelmét, illetménymódosításokat (vagyis bérrendezést) is tartalmaz. Az alapilletmény alsó összege (a belépési bér) nem változna, a felső összege viszont emelkedne – az alacsonyabb illetményűeknél, és a magasabb illetményűeknél is, utóbbiaknál nagyobb mértékben. Ráadásul ez a feltételes mód eléggé erős.
Csak elvi a fizetésemelés, forrás most nem lesz rá
A javaslat szerint
- az I. besorolás munkaköröknél a sávok felső határa mintegy bruttó 140 ezer forinttal, II. besorolásnál pedig 160 ezer forinttal emelkedne.
- A területi szerveknél vezetői munkakörökben az osztályvezetők alapilletményük felső határa 380 ezer forinttal, főosztályvezető-helyettestől az igazgatóhelyettesig 430–490 ezer forint között nőne, az igazgatóké pedig 500 ezer forinttal emelkedne
– érzékeltette a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, hogyan változna a bérbesorolás. Holecz Gábor szerint az új illetménytáblákkal minimum két gond van. Az egyik, hogy a szakszervezettel nem egyeztettek a tervezett módosítása előtt, nem kérték ki a véleményüket. A másik, hogy A 2024-es költségvetés tervezetében 141,7 milliárd forint szerepelt a NAV személyi juttatásaira, 2023-ra pedig 142,2 milliárd forintot írtak. Vagyis az adóbevételek biztosításán ügyködő apparátuson is kénytelen spórolni a kormány. Így (ha változatlan számú dolgozóról van szó) nemigen lesz fedezet az alapilletmények felső összegének emelésére. A bértervezet és a karcsúsított költségvetési tervezet alapján nem tudják a dolgozók, hogy lesz-e egyáltalán béremelés, ha lesz, mindenkinek lesz-e, mekkora lesz, és ki mekkora emelést fog kapni.
Az illetményről szóló tervezet indoklásában azt írják, a korábban megállapított illetménytábla a törvény hatályba lépése óta (2021. január 1.) nem változott. Valamint, hogy az infláció és a közigazgatás egyéb területein előirányzott illetményemelés elszívó hatásának ellensúlyozása, illetve a NAV szakmailag jól felkészült és elkötelezett állományának megtartása érdekében szükséges az illetménysávok felső határának megemelése. De azt is leszögezik, hogy De hogyan lenne forrás erre, ha a költségvetési tervezetben 488 millió forinttal kevesebbet írnak a NAV személyi juttatásaira?
A NAV sajtóosztálya megkeresésünkre ezzel kapcsolatban azt írta, hogy mivel a NAV 2024-re jóváhagyott költségvetésében nem biztosított a 2024-es illetményemeléshez a többletforrás, így az illetményemelésre csak akkor kerülhet majd sor, ha lesz rá forrás. Hozzátették, a csökkentett tervezés (-488 millió forint) csupán szerkezeti változást jelent a NAV személyi juttatásainál, illetve hogy a nullszaldós rendezés a NAV-költségvetés kiemelt előirányzatainál Ha jól fordítjuk le, ez azt jelentheti, hogy bár kevesebb lesz a forrás, de legalább csökkenni nem fognak a NAV-osok bérei.
A szakszervezet súlyos problémákat lát
A VPDSZ-nek számos, az illetménnyel kapcsolatos javaslata volt, például új pótlékok bevezetéséről, a határon dolgozóknál a megalázóan alacsony éjszakai pótlék (193 forint/óra) emeléséről. Az éjszakai pótlék az egyéb ágazatokban általánosságban az alapbér 15 százaléka, ami azt jelenti, hogy kb. havi 40-50 ezer forint bruttót kapnak. A határon éjszakázó vámos, tisztviselő azonban egy 60 órás (azaz öt éjszakai szolgálat) ellátásáért csak plusz 11 580 forintra számíthat. Pedig az éjszakai munka köztudottan, bizonyítottan egészségkárosító, a várható élettartamot megrövidítő szolgálat – kommentált a 24.hu-nak Holecz Gábor.
Problémásnak nevezte azt is, hogy a kvalifikáltabb, magasabb bérű dolgozók már elérték a plafont, így náluk van, ahol 5 éve nem volt már béremelés. Ezért is kellett volna egyeztetés szerinte. Megemlítette, a nyelvvizsgapótlékot például beépítették a bérbe, így a nyelveket beszélő dolgozó elérte a plafont. Korábban a nyelvpótlék a béren felül volt. Ezzel a szakszervezet szerint meggátolták, blokkolták a pénzbeli előmenetelt.
A szakszervezet szerint 2020-ban sem mindenkinek volt béremelés, 2023-ben is csak egyes területeken volt bérrendezés, nem mindenkit érintve és nem általános jelleggel. Miközben az infláció 14,5 százalékos volt 2022-ben, és idén ennél is magasabb lehet a várakozások szerint (16-18,5% a Magyar Nemzeti Bank szerint).
A NAV-tól kapott adatok alapján 2020 óta több alkalommal volt illetményrendezés a NAV-nál, igaz, idén és tavaly elég szerény mértékű. Olyan két éve volt utoljára, hogy minden dolgozó kapott volna béremelést.
A szakszervezetnek az a véleménye, hogy
- az alapilletmények felső összegénél is magasabb emelés kellett volna a beosztottaknál, úgy, mint a vezetőknél, valamint
- az alsó értéket (belépő bér) is fel kellett volna emelni annyival, mint a felső értéket.
Akkor talán garantálni lehetett volna, hogy mindenkinek érezhetően emelkedjen a bére.
A rendvédelmi bérek emelésének (40 százalék) jelentős elszívó hatása van, a kollégák sorra hagyják el a pályát, és mennek át a rendőrséghez
– erősítette meg a szakszervezeti vezető.
A béreknél van A,B,C kategória (A-nál a legkisebb, C-nél a legnagyobb az elérhető bér) és I, vagy II besorolási osztály (a II-esben alacsonyabbak az illetmények). A szakszervezeti vezető problémásnak nevezte, hogy a vám- és adóigazgatáson – különösen a határon illetve a járőri munkakörökben, valamint az adóigazgatási szakterületen – mindenki csak A kategóriát kaphat. Ez is gátolja szerintük az előremenetelt. Adóügyi szakterületen pedig mindenkit B kategóriába soroltak. Vagyis a kategóriabesorolással kapcsolatos előmenetel az előbbi két szakterületen gyakorlatilag kizárt, így a felsőbb illetménykategóriák sokak számára nem elérhetőek, kvázi elméleti lehetőségek, ahogy a mostani illetményemelés is, ha közben a rendelkezésre álló összeg csökken. A régebbi bértáblában 5 évente adott volt az előmenetel lehetősége, egészen 43 év szolgálati időig míg az új bértáblában ez a lehetőség 8 évre nőtt, és az illetményben való fejlődés legfeljebb 32 év szolgálatban eltöltött ideig adott.
A NAV-tól kapott adatok alapján a dolgozók 88 százaléka A, B vagy C kategóriás – a táblázat alapján a többség B-ben van.
A szakszervezeti vezető szerint a korábbi Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján egyértelmű volt, ki mennyi fizetésre számíthat. Más hivatásos dolgozóknál (például rendőrség) egyértelmű a bértábla, nem tól-ig adják meg az összegeket – tette hozzá. A 2021-ben bevezetett tól-ig (alsó és felső illetményösszeg) alapján azonban nem tudják a dolgozók, kinek milyen alapon mennyi jár.
Kiveszik a garanciális elemeket
A törvényjavaslat alapján ráadásul a legkevésbé sem fognak érvényesülni a munkahelyhez kötődő garanciális elemek – szinte bárhova, bármilyen beosztásba áthelyezhetőek lesznek a hivatásos állomány dolgozói – magyarázta.
Arra utalt, hogy a tervezet szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy nem kell az érintett munkavállaló beleegyezése a
- kinevezés tartalmának bármely módosításához átszervezés, vagy létszámcsökkentés esetén, beleértve azt is, ha a NAV más szervéhez helyezik át a dolgozót, de tisztviselőknél a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg.
- Az indítvány a hatályos jogszabályt kiegészítené azzal is, hogy pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható.
Ilyen feltételek mellett a szakszervezeti vezető nem tudja, ki fog munkát vállalni, hivatásosként a NAV-ban, különös tekintettel arra, hogy a rendőrségnél, illetve más rendvédelmi szervnél az érintett beleegyezése kell ahhoz, hogy más szervezeti egységhez áthelyezhessék. Azaz máshol élnek még a munkavállalót védő fontosabb garanciális elemek. Holecz Gábor hozzátette, a szakszervezet információi szerint mintegy 1000–1100 ember távozott már az év első felében a NAV-tól.
A NAV létszámadatai alapján nem ennyire drámai elvándorlás rajzolódik ki, 2020 január elsejéhez képest 767 fővel csökkent az állomány, idén januárhoz képest pedig 144-gyel.
A szakszervezet mindenesetre azt szeretné, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a gazdasági kabinet tárgyaljon velük – írtak nekik, de választ, időpontot még nem kaptak. A Pénzügyminisztériumot mi is kérdeztük – cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk.
