3 milliárd 424 millió forint tőkekivonásról döntött a Magyar Telekom Nyrt. vezetése, ezzel a jelenlegi bő 100 milliárdos alaptőke 97,155 milliárd forintra csökken. Az akció annak a lépéssorozatnak a része, melynek során a Magyar Telekom visszavásárolja a részvényeket, majd bevonja azokat. Az elmúlt három évben 5–15 milliárd forintnyi pakettet vontak be ilyen módon – mondta Gaál Gellért, a Concorde Zrt. szenior elemzője.
A következő aukció május 25-én lesz, az eddigi aukción kialakult átlagár pedig mindig 3–4 százalékkal az előző napi záróár felett alakult, vélhetően most sem lesz másképp. Ezúttal 34 242 485 darab, egyenként 100 forint névértékű részvényről van szó, a meghirdetett aukción pedig a befektetőknek szóló tőzsdei közlemény szerint legfeljebb 14,6 milliárd forint összértékben terveznek részvényeket visszavásárolni.
Ami a Magyar Telekom részvényeit illeti, a háború kitörése után tavaly 300 forint alá is becsúszott az árfolyam, de néhány hete már a háború előtti szinten, vagyis 400 forint feletti áron kereskednek a papírral. Gaál Gellért szerint a tavaly legjobban teljesítőnek lehet nevezni azt a magyar börzén, és az elemzők többsége a kilátásait is pozitívnak ítéli, egy kivétellel mindannyian vételre ajánlják a papírt.
A korábbi időszakhoz képest több olyan fejlemény is történt, ami kedvezhet a részvény értékének:
- a cég inflációkövető áremelést hajtott végre,
- eredményhez kötött osztalékfizetés,
- „agresszív” fejlesztések.
Gaál emlékeztetett arra, hogy a hazai piacon a távközlési cégek az elmúlt években nem növelték a díjaikat, csak a szolgáltatások bővítéséhez kapcsolódó áremelések történtek, miközben a költségek (gondoljunk a reálbérekre) növekedtek. Végeredményben megabit-adatforgalomra lebontva nem volt áremelés – mondta a szakértő. Ehhez képest jelentős változás, hogy a hatóságok nem kifogásolták az inflációkövető áremelést a távközlési szolgáltatók körében. Mindannyian meg is lépték a „díjkorrekciót”, a Magyar Telekom 14,5 százalékkal, a tavalyi éves átlagos infláció mértékének megfelelően emelte a díjait. Ezzel lényegében inflációtól védett lett a részvény, és növeli a profittermelő képességet – fogalmazott Gaál Gellért.
Befektetői szempontból ugyancsak ígéretes, hogy az eddig megszokott fix 15–25 forint részvényenkénti osztalékfizetésről elmozdultak, a menedzsment már tudatta, hogy ezentúl
Ami a fejlesztéseket illeti, a pandémia idején megsokszorozódott az igény az otthoni munkavégzéssel és a távoktatással a gyorsabb, biztonságosabb adatforgalom iránt. A Magyar Telekom a kihívásra optikai hálózatfejlesztésének felpörgetésével válaszolt, a cél az volt, hogy minél több háztartást érjenek el optikai kábelekkel (ez a rézhálózatnál biztosabb és gyorsabb működést jelent, és kisebb költséggel fenntartható). Amíg 2018-ban 4 millió háztartást ért el a Magyar Telekom, és azok 26 százalékát optikai hálózattal, 2022-ben 4,435 millió háztartásban volt ott, és ezek 77 százaléka már az optikai és gigabitképes rendszerébe kapcsolódott – illusztrálta a fejlesztések sebességét Gaál Gellért.
A tempó várhatóan marad, hiszen a Magyar Telekom a beruházási szintjét tartani kívánja. Ezek szerint a piacon végbement óriási változások – a 4iG a Vodafone felvásárlásával a Telekommal vetekedő méretűre nőtt – sem fogták vissza a fejlesztési hajlandóságot.
Az elmúlt időszakban a befektetőktől vásárolta vissza a Magyar Telekom a részvényeket, a saját csomagjából nem adott az anyacég, a Deutsche Telekom. Folyamatosan nő tehát a tulajdonhányada, és zsugorodik a részvények közkézhányada: az előbbi 61,39, az utóbbi 38,61 százalék aktuálisan. Nehéz megjósolni, hogy mi lehet majd az átlagára a május 25-ére tervezett aukciónak, de ha mindenképp mondani kellene egy számot, akkor 450 forint körüli részvényenkénti átlagárra számít a Concorde elemzője. Az elemzők a papírt ennél többre értékelik, 550–600 forintot is reálisnak tartanának, sőt a 700 forint is benne van a pakliban.
Ha ilyen tempóban folytatja a visszavásárlást a Telekom, akkor nyolc év alatt eljuthat odáig, hogy a részvények 90 százaléka koncentrálódik a Deutsche Telekomnál, és akkor kötelező felvásárlási ajánlatot kell tenni a kisbefektetőknek. Izgalmas lesz tehát a következő öt–hat év, ezen belül az, hogy milyen sebességgel szívja ki a piacról a papírokat a Deutsche Telekom, és ha eljutunk odáig, akkor milyen felvásárlási ajánlatot tesz az akció végén – vetítette előre Gaál Gellért. Az persze megjósolhatatlan, hogy a végjátékban mennyi lesz az utolsó 180 nap tőzsdei forgalmának átlagárfolyama, illetve hogyan alakul az egy részvényre jutó saját tőke értéke (jelenleg 691 forint részvényenként), hiszen a két ár közül kell majd a magasabbat választania a Deutsche Telekomnak a kivásárláshoz. A Deutsche Telekom viszont addig is elég olcsón vásárol be a részvényeiből.
