A kormány által nem régiben megjelentetett új konvergenciaprogramból nem csak az derül ki, hogy 2024-ben magasabb, 6 százalékos inflációval számolnak, így a jövő januári nyugdíjemelés is ilyen mértékű, azaz magasabb lehet, mint a korábban becsült 4,8 százalékos inflációnak megfelelő mérték.
A jelentésben 2070-ig a nyugdíjkassza jelentős zsugorodását prognosztizálja a kormány – szúrta ki a Portfolio. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon a GDP arányában meghatározott nyugdíjbevételek szűkülhetnek, a nyugdíjkiadások pedig nőhetnek a kormány becslése alapján.
- A 2019-ben látott 7,7 százalékos GDP-arányos nyugdíjbiztosítási járulékbevételek arányszáma 2030-ra 7,4 százalékra csökken és az előrejelzés szerint 2070-ig ezen a szinten is marad.
- Az állami nyugdíjkiadások most látott 8-9 százalékos GDP-arányos értéke 2040-re 9,7 százalékra, 2050-re 11,2 százalékra, 2060-ra 11,9 százalékra, míg 2070-re 12,4 százalékra emelkedik.
Ez azt is jelenti a portál szerint, hogy a nyugdíjkassza hiánya látványosan felfúvódhat a következő évtizedekben – a 2040-es 2,3 százalékról 2070 felugorhat 5 százalékra. Ha így lesz, az több kellemetlen következményt is előrevetít, amiket valahogy kezelni kell. Kérdés, mit lép majd az aktuális kormány, hogy a hiányt kezeljék. A portál három alternatívát vázol, de egyik sem túl szívderítő.
- A folyamatosan újrakeletkező hiányt pótolhatják a központi költségvetésből.
Ennek következtében a költségvetésnek más kiadási célokat kell hanyagolnia, évről évre több száz milliárd forint értékben.
- Hozzányúlhatnak a nyugdíjkassza kiadási oldalához.
Ebben az esetben kézenfekvőnek tűnik a korhatáremelés is.
- Dönthet úgy is a kormány, hogy a bevételeket próbálja növelni.
Ez viszont a vállalkozások oldalán jelentene tehernövekedést, és szembe menne az elmúlt évek gazdaságpolitikai irányával.
