Magyarország az uniós szankciókhoz való csatlakozása miatt Oroszországgal szemben barátságtalan országnak minősül, amivel szemben a megtorló intézkedéseinket lehet alkalmazni De a párbeszéd csatornái továbbra is nyitva állnak – írtuk meg a múlt héten Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövetének szavai alapján.
Az oroszhoz hasonló döntést hozott korábban az USA is, mivel a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését (amelyet azóta mégis elfogadott). Magyarországot az amerikai adóegyezmény felmondása súlyosabban érinti, hiszen onnan több tőkebefektetés érkezik, mint Oroszországból, de kétségtelen, hogy utóbbihoz is sok szálon kötődnek a hazai cégek – mondta el Gyányi Tamás, a WTS Klient adópartnere a Portfolio.hu podcast adásában.
Az orosz egyezmény – hasonlatosan az amerikaihoz – a kamatra és a jogdíjra nem határozott meg forrásadót, vagyis ha egy amerikai vagy egy orosz cég egy magyar félnek ilyen jövedelmet juttatott, akkor nem kellett amerikai vagy orosz adóval számolnia, feltéve, hogy igazolta a magyar adóügyi illetőségét.
Az osztalék esetében is van egy 15 százalékos orosz forrásadó. Ameddig él az egyezmény, addig maximum 10 százalékot vethetnek ki Oroszországban. Egyezmény nélkül azonban az orosz adó 15+5 százalékra, az amerikai pedig 30+5 százalékra nő.
Mind a két egyezmény nagy múltra tekinti vissza – mondta Gyányi Tamás. Hozzátette: a szövegezésük is nagyon hasonló, a céljuk pedig nem csak az, hogy elkerülhessék a cégek a kettős adózást, hanem a kiskapuk bezárása is.
Bár szerinte, amikor egy cég amikor egy cég arról dönt, hogy mely piacok felé fordul, akkor nem elsősorban a kettős adóztatás megléte vagy hiánya az elsődleges szempont, de tény, hogy a kettős adóteher komoly kockázat a magyar cégek és magánszemélyek számára is.
