A vonal mentén kisajátítási eljárásokra volt szükség, hogy a területet felszabadíthassák. Az érintett ingatlanok tulajdonosai érthető okokból nem örülnek annak, hogy kénytelenek elhagyni adott esetben több generáció óta használt házaikat. Sokan érzik úgy, hogy aránytalan volt a kisajátítást intéző MÁV Zrt. ajánlata, valós értékük alatt fizették ki a tulajdonosokat, akik nem egy esetben vissza is utasították az ingatlanukért kínált összeget. Ilyenkor kisajátítási eljárásra kerül sor.
Az egyik csomópont, Soroksár lakói is szembesültek a nyomvonal menti kisajátítási eljárásokkal. Többen panaszkodtak a bontási munkálatok szabálytalanságára, a közművek veszélyeztetésére, de hangos volt az elégedetlenség amiatt is, mert idős, kiszolgáltatott embereknek kellett elhagyniuk otthonaikat. Ugyanakkor voltak olyan vélemények is, hogy városképi szempontból megérett a bontásra a vasúti pálya menti rész.
A pénzügyi ajánlatok miatt is komolyan felháborodtak a környékbeliek. A soroksáriak szerint akadt olyan ingatlan, amiért jócskán a tulajdonos által reálisnak gondolt, 70 millió forint körüli piaci érték alatti árat, pár tízmilliót kínált az eljárásban az állam. Szabó Szabolcs, a térség momentumos országgyűlési képviselője is tud arról, hogy nem minden esetben sikerült első körben megegyezniük a feleknek. A viták egyik forrása például, hogy a telekből a beruházás érdekében kivett részek után kinek a dolga a kerítés újraépítése a maradék telek határában. Logikusnak tűnik, hogy ez a kisajátító dolga, de erről „nincs közmegegyezés”. Szabó Szabolcs közelebbről ismeri a vasúti pálya melletti egyik soroksári utcában zajló kisajátítási folyamatot, ott két ingatlannál egyből sikerült megállapodniuk az érintetteknek, további kettőnél a tulajdonosok nem fogadták el az ajánlatot, négy másik ingatlannál pedig most kezdődött el az egyeztetés. A munkálatokkal együtt járó tereprendezés, a közterületek felbontása, átalakítása is zavart okoz a helybeliek életében, akik leginkább az átalakítások elkezdésekor értesülnek arról, hogy a házuk előtt hosszabb időre forgalmi nehézségekkel kell szembenézniük.
Bányai Amír Attila önkormányzati ellenzéki képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasútvonal fejlesztése jelen tudásuk szerint gyéríteni fogja az átkelési lehetőségeket, szétszakítva a soroksári városrészeket, ami miatt az újtelepi lakók nagy kerülővel tudják majd megközelíteni a központot. Erre is megoldást várnak a beruházótól.
A kerület polgármestere, a 2019-es önkormányzati választáson függetlenként, de a Fidesz támogatásával nyerő Bese Ferenc egy közösségi posztban ismerte el, hogy bár megrázó látni a bontási munkálatokat a kerületben, az önkormányzatnak nincs ráhatása az ügyre. „Megértjük, hogy a környéken élők tőlünk is várják a segítséget, de sajnos mi is információhiánnyal küzdünk” – írta február eleji posztjában, egyben tudatta, hogy aznap találkozott a vasútfejlesztés főkivitelezője, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetőjével, Szeneczey Balázzsal, akitől ígéretet kapott arra, hogy „a beruházás kapcsán folyamatosan tájékoztatják önkormányzatunkat és az érintett ingatlantulajdonosokat a bontási munkálatokról”. Akiknek pedig a kormányhivatal előtt van a kisajátítási eljárásuk, azoknak tájékoztató anyagot adnak ki. Végül pedig azt tanácsolta a kerületben élőknek, hogy a kivitelezőknél érdeklődjenek a munkálatokról.
A példa nem egyedi, a Népszava tavaly ősszel cikkezett arról, hogy Taksonyban fillérekért sajátítottak ki földeket, az érintettek elégedetlenek voltak a kisajátítási eljárásokkal: volt, aki ennek ellenére elfogadta az ajánlatot (bár kevesellte az összeget), mások viszont éltek a lehetőséggel, és visszautasították azt. A 154 ingatlanból 2022 szeptemberéig 31 tulajdonos utasította vissza a MÁV ajánlatát.
A lakossági panaszok azonban nem fékezik érdemben a beruházást. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lapunknak küldött válasza szerint – amit csak hosszú várakozás után kaptunk meg – a projekt megvalósításához szükséges ingatlanok kisajátítása 85 százalékban megtörtént, s a területek a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe kerültek.
Vagyis a pálya menti ingatlanok jelentős része már az államé. Kerestük a MÁV-ot, hogy megtudjuk, összesen mennyi ingatlan került ilyen formában az államhoz, mekkora összeget fizettek ki az érintetteknek, de nem kaptunk választ. Ugyanígy válasz nélkül hagyott minket a XXIII. kerületi polgármester is, akit a helyi kisajátítások tapasztalatairól szerettünk volna megkérdezni.
A beruházás értékét hat évvel ezelőtt 750 milliárd dollárra becsülték, abból kiindulva, hogy a szerződéses összeg valamivel meghaladta a 2 milliárd dollárt. Tavaly, a forint megroggyanásakor ez az összeg meghaladta a 800 milliárd forintot, de a mostani, 371-es dollárárfolyam mellett közelebb van a 750 milliárdhoz.
A beruházási összeg 85 százalékát fedezi a kínai hitel. S bár a kormányzat ül a titkon, az Államadósság Kezelő Központ néhány részinformációt – közzétételi kötelezettsége miatt – megosztott a saját oldalán a hitel felhasználásáról.
Innen tudjuk meg, hogy tavaly év végén 92,6 milliárd forint lehívott hitelállományt tartottak nyilván a Budapest–Belgrád vasútvonallal összefüggésben. A projektre szánt hitel a központi költségvetés fennálló hitelállományának ügyletenkénti bontásában is megjelenik, ott 234,37 millió dollárral szerepeltetik, jelezvén, hogy az első lehívásra 2022. június végén került sor. A hitel folyósítója az Export-Import Bank of China volt, a hitel kamatozása pedig fix.
A teljes beruházás várhatóan bő két év múlva készül el, az ÉKM erről azt írta: „a projekt befejezésére vonatkozó szerződéses határidő 2025. második félév”. Az építési munkákból busásan kiveszi a részét a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc az RM International Zrt.-n és a V-Híd Zrt.-n keresztül. Az ÉKM tájékoztatása alapján jelenleg az előbbi végez érdemi tevékenységet a nyomvonalon. A beruházást két szakaszra – az északira és a délire – különítették el, utóbbi Soroksártól egészen az országhatárig, Kelebiáig tart. Ezen a szakaszon zajlanak jelenleg munkák, melyet a CRE konzorcium végez. Ezt két kínai – a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group Kft. –, valamint a már említett RM International Zrt. alkotja. A fővároson belüli északi nyomvonalon, Ferencváros és Soroksár között még nem kezdődött el a kivitelezés, az erre szerződött FeSo konzorciumnak – amit a V-Híd Zrt., valamint a China Railway Magyarország Kft. alkot – még várnia kell a közlekedési tárca tájékoztatása szerint.
