Gazdaság

Az állam 64 millióval támogatott egy új munkahelyet az akkugyárakban

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Mivel az állami támogatások mellett az akkugyáraknak helyet adó ipari parkok fejlesztését, az infrastruktúra kiépítését is az állam fizeti, ezt is figyelembe véve 1050 milliárd forint állami támogatást számolt össze az akkumulátorgyártó és elektromos járműgyártó cégek beruházásainál, néhány év alatt. Ami szinte hajszálra ugyanannyi, mint amennyit (1054 milliárd forint) 2004 é2023 között eddig egyedi kormánydöntéssel kiosztott eddig a kormány, 446 projektre – írta a G7.

A négy nagy projekt a következő:

  • a dél-koreai Samsung gödi telephelyén 2700 új munkahely létrehozását ígérték, és már 2017-ben átadták az első ütemet, de a gyár azóta is bővül;
  • szintén dél-koreai SK akkumulátorgyárát 2020-ban adták át Komáromban,
  • az iváncsai üzem idén indítja a termelést. Ezek ezer, illetve 2,5 ezer új munkahelyet ígérnek;
  • a CATL kínai vállalat debreceni üzeme ugyan még csak terv, de itt 9 ezer új munkahelyet ígérnek.

Összességében mindez 15 ezer új munkahely. Ehhez a Samsung 35 milliárdnyi támogatást kapott, az SK ON és SK Battery 113 milliárdot, a kínai sajtóból származó információk alapján a CATL pedig már 320 milliárd forintot.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve az EU adatbázisát összefésülve pedig arra jutottak, hogy 21 vállalat 242 milliárd forint közvetlen állami támogatást kapott akkumulátorgyárakra és más elektromobilitási beruházásokra. Ha ehhez még hozzávesszük a CATL tervezett támogatását, már 642 milliárd forintnál tartunk – írták. Azt is megnézték az eu-s adatbázisban, hogy a támogatások 93 százalékban közvetlen, vissza nem térítendő támogatások voltak.

Plusz a három meglévő akkumulátorgyár infrastruktúrafejlesztésére 360 milliárd forintot költött el a magyar állam az elmúlt években, és még számos jóváhagyott fejlesztésnek nem ismert a költsége. A három, részben már elkészült akkumulátorgyár esetében a költségek 37 százalékát (93 milliárd forint) a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése tette ki, 32 százalékot (82 milliárd forint) a vízközmű-fejlesztés, 30 százalékot (77 milliárd) pedig a villamosenergia-hálózat szükséges fejlesztése. A debreceni projekt eddigi legnagyobb tétele az áramhálózat 111 milliárdos bővítése.

Az akkumulátorgyártó cégek 2018-ban indultak el, és azóta nulláról 6249 főre nőtt az alkalmazottak száma. Ez sokba került. A Samsung esetében összesen 140 milliárd forint adófizetői támogatásból 3119 munkahely jött létre, ami ugyan több, mint az ígért 2700, de így is munkahelyeként 44 millió forint. Az SK két cége Iváncsán és Komáromban 2,5 ezer, illetve ezer új munkahelyet ígért. Ők az iváncsai gyár csúcsra járatása nélkül is 3130-nál járnak már. Az eddig létrejött munkahelyekre 262 milliárd forintot kellett költeni, ami alkalmazottanként 83 millió forintot jelent.

A három működő üzemet összesítve tehát az látszik, hogy eddig az államnak egy akkumulátorgyári munkahely átlagban 64,3 millió forintjába került.

Azt is kiszámolták, hogy minden a Samsungnak nyújtott állami támogatás nagyjából ötévi teljes adó- és járulékkedvezménnyel ér fel, figyelembe véve nemcsak a bérköltségeket, hanem az egy főre eső társassági adót, helyi iparűzési adót és környezetvédelmi termékdíjat is.

A gödi Samsungnál a gyár képviselőjének közmeghallgatáson elhangzott közlése szerint a 6 ezer dolgozó fele külföldi, és kevesebb, mint száz helybéli munkásuk van.

Kapcsolódó
„Nem kell Samsung!” – zúgott a gödi közmeghallgatáson
Nem igazán sikerült eloszlatni a helyiek félelmeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik