Egy nap alatt fogadták el, majd egy napra rá ki is hirdették az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását, amellyel a kormány gyakorlatilag megfosztotta jogköreitől a Magyar Orvosi Kamarát. A kabinet ezzel egy meghatározó ágazati szervezetet szorított sarokba, amelynek képviselői semmilyen előzetes értesítést nem kaptak a készülő törvényjavaslatról.
Emlékezhetünk, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel határozta meg azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyeknek a teljesítésével Magyarország elkerülheti a 2021/2027-es támogatási ciklus kohéziós forrásainak felfüggesztését. Ez a dokumentum, még ha absztrakt módon is, de előírja, hogy jogalkotás előtt társadalmi egyeztetést kell lefolytatni – hívta fel lapunk figyelmét Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója.
Az Országgyűlés tavaly októberben fogadta el az új, „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” címzéssel ismertté vált jogalkotási törvényt, amelyben a kabinet vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el. A törvényben előírt kivételek között azonban nyoma sincs annak, hogy az egészségügyről és a szakmai kamarákról szóló jogszabályok tervezeteiről nem szükséges konzultálni. A módosító tervezetének általános indoklásában még ki is emelték a következőt:
a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat, és keressük a megegyezést az Európai Bizottság több ajánlását elfogadva.
Varga Judit igazságügyi miniszter a tervezet bemutatásakor ígéretet tett arra, hogy a kormány konkrét jogalkotást megelőzően időt fog biztosítani a társadalmi konzultációra, továbbá előírták ennek monitorozását is.
Az orvosi kamara, mint erős érdekképviseleti szervezet lenullázása látványosan ellentmond a korábbi vállalásoknak,
– jelentette ki Martin.
A lépés ugyanakkor trendszerű, hiszen a társadalmat szintén érzékenyen érintő, „A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény” tervezetét ugyancsak előzetes konzultáció nélkül terjesztették be a parlament elé. (Korábban megírtuk, hogy az Európai Bizottság még egy ennél kisebb súlyú ügy, a szélerőműveket szabályozó törvény esetében is társadalmi vita kezdeményezését írta elő, amelynek szintén nincs nyoma.)
Martin József Péter úgy véli: jelenleg már élesen látszik Brüsszelből, hogy a korábban feltételezett szemléletváltás nem történt meg, ennek pedig igen komoly hatása van arra, hogy a támogatásokat mikor folyósítják majd. Egyes részletkérdésekben – például az Erasmus-ügyben – a kabinet ugyan beadja a derekát, de összességében a jogállamisághoz és általában az uniós normákhoz való viszony nem változott, továbbra is a kiskapuk, kibúvók keresése zajlik. Ennek következtében az uniós pénzek felfüggesztése tartós lesz, arra pedig nem lehet számítani, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elképzelése megvalósul, és már idén nyáron elkezdik folyósítani a források jelentős részét. Könnyen meglehet, hogy az ország egy centet sem kap 2023-ban.
Immár szinte kizárt az is, hogy a bizottság rövid távon egyszerre zárja le az összes, Magyarországgal kapcsolatos ügyet, hiába kalkulál ezzel a miniszter
– figyelmeztetett.
Ezzel szemben a tárgyalások folytatódása, a támogatások beérkezésének késlekedése várható. Sajnos, ez eddig is így történt, hiszen Navracsics tavaly decemberben még 2023 április-májusára saccolta a megállapodást az operatív programok kapcsán, valamint a helyreállítási program első kifizetéseit is.
Főhet a kormány feje: pénzfolyósítás után is egyeztetni kell
Az új támogatási ciklusban a kohéziós alapok esetében az egészségügy fejlesztésére lehívható források több operatív programba lettek elosztva, míg Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervében a kilenc fő komponens egyike az egészségügy. Ebben nem pusztán támogatási programokat határoztak meg, hanem az unió reformokat is előírt a jogalkotónak. Egyebek közt szorgalmazzák
- az integrált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó háziorvosi praxisközösségek létrehozását,
- az alap- és megelőző ellátás fejlesztését,
- továbbá a hálapénz intézményének teljes megszüntetését.
Jelenleg úgy fest, hogy a kormány mindezt az érintettek bevonása nélkül, felülről vezérelt módon valósítaná meg.
Márpedig az alapok felhasználása kapcsán szintén uniós előírás, hogy érdemi párbeszédet kell lefolytatni a legnagyobb ágazati érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel – megállapításaikat, javaslataikat be kell építeni a kormányzati cselekvési tervekbe, továbbá be kell vonni őket a forráselosztásról szóló döntési folyamatba. A bizottság azt is vizsgálja, hogy az ágazati szervezetek javaslatait mennyiben vették figyelembe, s azok milyen mértékben valósultak meg. Amennyiben e téren kifogásai támadnak, akkor jogosult akár forrásfelfüggesztésre is.
„Ez az ajánlás nem egy elvi méltányossággal magyarázható, inkább a racionalitással. Ezáltal igyekszik az EU maximalizálni, hogy az új jogszabályi előírások és kormányzati programok hatékonyak, könnyen végrehajthatók legyenek, gazdasági és társadalmi hatásuk pozitív legyen. Ha ugyanis a sebtében elfogadott jogszabályok nem alkalmazhatók, nem végrehajthatók, akkor később számos módosítást igényelnek, ami nem hatékony, hiszen indokolatlanul nagy megfelelési költséget eredményez az összes érintett társadalmi szereplő számára. Ha pedig a kormányzati programok forrásainak elosztása nem hatékony, vagyis nem javítja a termelékenységet, a versenyképességet, akkor az uniós adófizetők pénzét pazarolják el ahelyett, hogy a növekedést ösztönöznék” – összegzett lapunknak Reszkető Petra, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet ügyvezető partnere, a Korrupcióellenes Munkacsoport tagja.
A magyar uniós programok feltételrendszerei nem esetalapúak, hanem ennél általánosabbak. A bizottság szakértői eddig is tisztában voltak azzal, hogy Magyarországon nagyon gyengék és alacsony hatásfokúak az EU-forrásokból létrejövő vagy társfinanszírozott programok szakmai és társadalmi egyeztetési mechanizmusai. Jellemzően eddig sem voltak konzultációk, vagy ezek ad hoc jelleggel folytak, és lényegében nem biztosították az érdemi diskurzus, véleménycsere esélyét. Jelenleg sem elsősorban a konkrét intézkedés – azaz a kötelező kamarai tagság eltörlése – a problémás, hanem leginkább az aggályos, hogy a lépés
egyértelmű szignálja annak, hogy a kormányzat már az orvosi kamarával sem képes leülni az asztalhoz érdemi párbeszédre
– magyarázta.
Már látszik az uniós taktika: a pénzek csak csordogálhatnak
Hiába az óriási devizaínség Magyarországon, a kormány továbbra sem ad jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogállamiság legalább részleges helyreállítását komolyan gondolná.
Az unió ennek ellenére nem fogja bejelenteni, hogy érdemi szemléletváltás és reformok híján teljes forrásmegvonást helyez kilátásba. Erre ugyanis a pénz- és tőkepiacok nagyon drasztikus módon reagálnának, amely rövid távon óriási turbulenciát okozna a magyar gazdaságban. A nagyfokú destabilizáció pedig nem érdeke az EU-nak, és az itt lévő nyugat-európai befektetőknek, s persze a magyar állampolgároknak sem.
– figyelmeztetett Martin József Péter.
Ezzel szemben tovább folytatódhat az EU által alkalmazott húzd meg, ereszd meg taktika, amely még egy jó ideig nem fog jelentős bizalomvesztést okozni a magyar gazdaság iránt. A módszer lényege, hogy a forrásfelfüggesztés eszközét Brüsszel folyamatosan Damoklész kardjaként lebegteti, mondván: csak akkor folyósítja a pénzeket, ha a kormány érdemi változtatásokat tesz. Minél inkább strukturális jellegű egy adott vállalás, annál valószínűbb lesz, hogy egy részletet folyósítanak, ha viszont a szerkezeti reformokban inkább visszalépést látnak, akkor szünetel a pénzfolyósítás. Ugyanakkor
Egy-egy részeredmény esetén az EU folyósíthat majd kisebb összegeket, de ezek jócskán alulmúlják majd a teljes forráskeretet – prognosztizálta a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
A lapunknak nyilatkozó szakértők véleményét támasztja alá a Népszava értesülése, miszerint az Európai Bizottság úgy látja: a Magyar Orvosi Kamara ellehetetlenítését célzó friss törvénymódosítás és elfogadásának formája befolyásolhatja a Magyarország számára megítélt uniós források sorsát. Mivel az EU helyreállítási alapjából részletekben lehet majd lehívni a pénzt, az Európai Bizottság minden egyes kifizetés előtt ellenőrzi, hogy az adott ország végrehajtotta-e az időarányos vállalásait. A lapot a bizottság szóvivője arról tájékoztatta, hogy a társadalmi konzultációra és hatásvizsgálatra tett ígéret végrehajtását a nyolcból hat fizetési kérelem elbírálásakor vizsgálni fogják. A MOK-kal kapcsolatos törvénymódosítás körüli szabálytalanságok már az első, 800 millió eurónyi részlet folyósítását megzavarhatják, ám erről csak később születhet döntés Brüsszelben – írja a Népszava.
