A Fiskális és Fenntarthatósági Paktum által előírt szabályrendszer felfüggesztésének lehetősége idén év végével lejár.
Az új keretrendszert akkor kell átalakítani, amikor az uniós országok jelentős része nem tudta teljesíteni a maastrichti feltételeket: sem a 60 százalékos államadósság-GDP arányt, sem pedig a 3 százalékos hiányt, az új szabályokba pedig be kell venni a fenntarthatóság szempontjait is – idézi a portál a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán elhangzottakat.
A magas infláció, és a felduzzadt államadósságok miatt is újra kell írni a szabályokat – mondta el Terták Elemér, az MKT elnökségi tagja, az Európai Bizottság belpiaci főigazgatóságának pénzügyi intézményekért felelős korábbi igazgatója.
Ehhez jön a fenntarthatósági célok 2050-es eléréséhez szükséges pluszkiadás, ami az EU szintjén összesen az éves GDP 7 százaléka, Magyarország esetében 3 százalék, amit szintén bele kell kalkulálni az új fiskális szabályokba.
Kevesen tartják be a feltételeket
Kiemelte, hogy a szabályok újragondolása több szempontrendszer alapján zajlik. Nem csak közgazdasági szempontok alapján gondolkoznak, hanem a fenntarthatóság figyelembevételével a bizottság olyan kockázat alapú felügyeleti keretrendszerre való átállást javasol, amely különbséget tesz a tagországok között. Egyetlen átfogó középtávú tervben kívánják egyesíteni a reform- és a beruházási célokat, a makrogazdasági hiányok kezelésére vonatkozó szabályokat, nagyobb lehetőséget akarnak biztosítani a tagországok számára a környezetvédelmi, az infrastrukturális és a digitális átállást biztosító beruházások megvalósítására módosítani akarják a GDP 3 %-os költségvetési hiánycél és a GDP 60 %-os arányú adósság cél értékét a realitás felé.
Látszik, hogy a hiány minimum 3,5 % lesz állandóan, és az adósság állomány 2027-re jó ha eléri a 87 %-ot. A tagok a javaslatokat szkeptikusan fogadták. Pedig sietni kell, mert az eddigi szabályok ez év végén megszűnnek. A természet rovására nem lehet a növekedést erőltetni, a fenntarthatóságot komolyan kell venni. Rendszeres a rendkívüli időjárás és hatással van az árstabilitásra, a pénzügyi stabilitásra és a fenntartható növekedésre – fogalmazott.
A klímaváltozáson kívüli egyéb hatások is érvényesülnek, többek között
- a társadalom elöregedése, emiatt a magasabb szociális kiadások
- a 65 év feletti korosztály aránya a 15-64 éves korosztályhoz képest
- a koronavírus-járvány utóhatásai
- az orosz–ukrán háború következménye: a közös uniós energia- és védelmi politika hiánya.
