„Az európai gázpiac elvesztése nagyon komoly próbatétel Oroszország számára” – idézte a Reuters Jurij Safranikot, aki Oroszország energiaügyi minisztere volt 1993 és 1996 között. A Gazprom egy korábbi felsővezetője ennél nyersebben fogalmazott.
– idéz a portál egy megtorlástól való félelem miatt névtelenséget kérő volt menedzsert.
Az előzményekhez tartozik, hogy miután az orosz elnök csaknem egy éve megkezdte „különleges katonai műveletét” Ukrajnában, a válaszul erre adott szankciók, és Moszkva döntése, hogy visszafogja az Európába irányuló szállításait, drasztikusan csökkentette Oroszország energiaexportját.
Állam az államban
A különleges katonai művelet kezdete, tavaly február 24-e óta gazdálkodásáról még kevesebb információ áll a rendelkezésre. Sok orosz vállalathoz hasonlóan a Gazprom is leállította pénzügyi eredményeinek közzétételét.
- Az exportált mennyiség adatain alapuló Reuters-becslés szerint a Gazprom tengerentúli értékesítésből származó bevétele januárban 3,4 milliárd dollár körül alakult. Egy évvel korábban 6,3 milliárd dollár volt.
- A Gazprom exportbevétele az idén csaknem a felére csökkent, ami csak növeli Oroszország januárban kimutatott 25 milliárd dolláros költségvetési hiányát.
- A földgázexportja már tavaly is csaknem a felére esett vissza, és elérte a posztszovjet mélypontot. A csökkenő tendencia az idén folytatódott.
Következésképpen Oroszország tavaly év végén Nyugat-Európa gázszükségletének csak mintegy 7,5 százalékát biztosította, míg 2021-ben ez az arány 40 százalék volt.
Oroszország arra törekszik, hogy növelje a vezetékes gázeladását Kínába, amely a világ legnagyobb energiafogyasztója. A cél, hogy 2025-től 38 milliárd köbméterre növeljék az éves exportot. Moszkva emellett megállapodást kötött Pekinggel további évi 10 milliárd köbméter exportjáról egy még meg nem épített, a csendes-óceáni Szahalin szigetéről induló vezetékkel. Közben már készülnek a Szibéria Ereje 2 vezeték tervei, amelyen elméletileg további évi 50 milliárd köbméter orosz földgáz juthatna Kínába.
Kína kevesebbet fizet
A Kínával folytatott tárgyalásokat bonyolítja, hogy a vevőnek előreláthatóan csak 2030 után lesz szüksége további gázmennyiségre – állítják iparági elemzők.
Oroszországnak a korábbinál sokkal nagyobb versennyel szembesül két okból is: a világ megújuló energiaforrásokkal igyekszik semlegesíteni az éghajlatváltozás következményeit, másrészt a rivális Türkmenisztán is exportajánlattal jelentkezett Pekingben. A világ bármely pontjára szállítható LNG tovább csökkentette a vezetékes gáz iránti igényt.
A Gazprom és Kína titokban tartja a gáz kölcsönösen megállapított árát. a tavalyi ár átlagosan 270 dollár volt ezer köbméterenként, ami jóval alacsonyabb az európai áraknál – becsülte Ron Smith, egy moszkvai székhelyű brókercég elemzője. Ez sokkal alacsonyabb a Gazprom 700 dolláros exportáránál, amire az orosz gazdasági minisztérium az idén is számít.
