Bizonyos településeken egyik napról a másikra működésképtelenné válhatnak az önkormányzati tulajdonú helyiségeket bérlő cégek az áramszámlák miatt, miközben az elektromosenergia-árak folyamatosan mennek lefelé.
A XIX. kerületi önkormányzat tavaly decemberig nettó 27 forint/kilowattórás (kwh) áron adta tovább az áramot a tulajdonában lévő Wekerlei Kispiac bérlőinek, akiknek hálózat-használati szerződés alapján számlázza tovább az energiát. Ez az áramdíj idén kilőtt közel 269 forint/kilowattórára, amelyre még rárakódik az áfa és a rendszerhasználati díj is. A helyhatóság egy évre fix áron kötötte meg ezt a meglehetősen kedvezőtlen díjú szerződést, amit most egy az egyben tovább hárít a bérlőire is.
A piacot úgy építették, hogy csak egy főmérője van, s mindenki, aki az épületben üzletet bérel, almérő alapján kapja az áramot, ami azt jelenti, hogy nincs közvetlen szerződésben az áramkereskedővel A 24.hu korábban megírta, hogy a versenypiaci áramszolgáltatás területén számos kis és közepes vállalkozás kötött borsos áron határozott idejű, fix áras szerződésket – gyakorta azért, mert nem volt más választási lehetősége. Az önkormányzati üzletek almérős bérlőinek még ennyi mozgástere sem volt: most dönthetnek, vagy elfogadják a fejük felett megkötött ajánlatot, vagy pedig szedik a sátorfájukat.
Hihetetlen lesz, amikor az új számlák elkezdenek beérkezni. Most még meg sem küldték őket, de a szerződés láttán immár négy bérlő zárt be vagy korlátozta a tevékenységét
– hívta fel a figyelmet egy, a piacon közösségi kávézót üzemeltető bérlő.
Lapunk birtokába került a XIX. kerületi önkormányzat teljes ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződése. Ebből kiderül, hogy a kontraktust 13 városi önkormányzat, illetve fővárosi kerület, továbbá 35 önkormányzati és költségvetési közintézmény közösen lefolytatott közbeszerzési eljárása nyomán kötötték meg az MVM Next Zrt.-vel. A szerződő felek ugyan önállóan, külön-külön írták alá a dokumentumot, de a keretmegállapodás feltételei mindenkire érvényesek. Ennek alapján a teljes időtartam alatt – 2023. január 1-jétől december 31-ig – 268,870 forint/kilowattóra egységáron vételezik majd az áramot.
A szerződő felek sorában találjuk a kispesti mellett egyebek közt a XV. kerület, Gyöngyös, Lajosmizse, Balatonboglár, Ráckeve és Harkány önkormányzatát, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálatot, az Állatorvostudományi Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet és a Budapesti Történeti Múzeumot is. Emellett olyan intézmények is a szerződők közt találhatók, mint a XV. kerület összevont óvodái és egyesített bölcsődéi, a Dél-nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ, Gyöngyös város óvodái, valamint a fővárosi önkormányzathoz tartozó gödöllői és a Kútvölgyi úti idősotthon. Nagy kérdés, hogy ezek a szereplők hogyan tudják majd kigazdálkodni ezt a piaci áraktól elszakadt energiadíjat, a rezsivédelmi alap kompenzációja elegendő lesz-e erre, miközben Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke úgy becsülte lapunknak, hogy a helyhatóságoknak előirányzott idei rezsivédelmi keretből mindössze az energiaköltségek körülbelül 15 százalékát lehet fedezni.
A beszámolók szerint ugyancsak éves, fix áras szerződést kötött például Törökbálint helyhatósága, amely 270 forint/kilowattóra egységáron vételezi idén az áramot, de ennél is rosszabbul járt Pilisborosjenő, amelynek 300 forint/kilowattórás áron számlázzák az idei energiacechet. A törökbálinti önkormányzat egyik képviselőjétől megtudtuk, hogy a település több alkalommal írt ki közbeszerzést villamosenergia-vásárlásra, de csak egyetlen ajánlattevő akadt, mégpedig az MVM Next Zrt., amellyel végül októberben leszerződtek. A város hasonlóan kedvezőtlen 2080 forint/köbméter áron vásárolja idén a földgázt is, ilyen árak mellett pedig már a 2023-as fejlesztési keret teljes egészét elviszik az energiaköltségek, forrás csak az önfenntartásra marad.
Igen speciális helyzetben vannak, de annál kiszolgáltatottabbak a Ráckevéhez tartozó Kerekzátony-sziget lakói, illetve üdülőtulajdonosai. A szigeten még évtizedekkel ezelőtt magánerőből épült ki a villamoshálózat, amelyet jelenleg egy helyi közműegyesület üzemeltet. Az egyik tulajdonos azt írta a 24.hu-nak, hogy az ELMŰ Hálózati Kft. régóta nem hajlandó átvenni a rendszer üzemeltetését, ellenben most éppen a holtszezonban emelte meg az elszámolt átalányáram árát 121-ről 290 forint/kilowattórára.
– panaszolta.
A hálózati engedélyes hatáskörén kívül, ilyen kondíciók mellett fogyasztóként aligha sikerülhetett a tavalyi évben kereskedőváltással új áramszerződést kötni.
Szintén megkereste lapunkat egy Pest megyei vállalkozás vezetője, aki egy 10 hektáros ipari parkot ad bérbe és már közepes fogyasztónak számít, éves szinten 450 ezer kilowattóra elektromos energia felhasználásával. A bérbeadó évek óta egy kisebb kereskedőcégtől vételezi az áramot, s ezt adja tovább a területén üzemelő több mint 40 kisebb vállalkozásnak. Tavaly októberben az éves szerződés lejárta előtt a szolgáltató megkereste azzal az üzenettel, hogy a piaci helyzet egyre rosszabbodik, ezért érdemes most megkötnie egy határozott idejű fix áras szerződést három évre 220 forintos kilowattóradíj mellett. Ezt nem vállalta be, ám az MVM-nél érdeklődve egy ennél csak kedvezőtlenebb ajánlattal „kínálták meg”. Végül annyit sikerült elérnie, hogy kialkudott a kereskedőjénél egy két évre szóló, 207 forint/kilowattórán rögzített árú szerződést. Ezzel azonban mindenki rosszul járt.
Mostanra a bérlőink zúgolódnak, hogy az árak időközben lefelé indultak, és nem értik, hogy miért kell ilyen magas árat fizetniük a villanyáramért
– magyarázta a tulaj hozzátéve, hogy ez az árszint egyes cégeknél bezárást jelenthet egy bizonyos pont után, mivel a versenyképességet nagyon negatívan érinti.
A bérbeadó megpróbált tárgyalni a kereskedővel az ár csökkentéséről, de az elutasította próbálkozásait, mondván, hogy ők is „back-to-back” szerződést kötöttek, tehát a lekötött energiamennyiséget már lefedezték ezen az árszinten. A cégvezető ezek után megpróbálkozott azzal, hogy egy új, tőzsdei árhoz kötött konstrukciót alkudjon ki, de ez sem sikerült neki. „Finoman jelezték, hogy ellátási gondjaik adódhatnak, amúgy meg örüljünk, hogy szerződést ajánlottak fel, mert egyes piaci szereplők még leszerződni sem tudnak” – méltatlankodott a szolgáltatói hozzáállás miatt.
Végső esetben csak állami segítség jöhet szóba
A tavalyi évre az volt a jellemző, hogy kiszorultak a piacról a fix áras szerződések, 2022 túlnyomó részében csak tőzsdei árhoz kötött ajánlatokat adtak ki a kereskedők, mivel napon belül is olyan mértékű árelmozdulásokat láthattunk a tőzsdéken, hogy nem tudta felvállalni semelyik szereplő – még az MVM sem –, hogy rögzített áron kínáljon szerződéseket. Ám bizonyos időszakokban, főképp az év vége felé, amikor már némileg nyugodtabb volt a piac, valóban a fix áras szerződések kerültek előtérbe, és ezeket jellemzően a nettó 200–300 forint/kilowattórás árkategóriában kínálták tömegesen – erősítette meg egy energetikai tanácsadással foglalkozó cég képviselője. Hogy miért szaladhatott bele ilyen sok vállalkozás, illetve önkormányzat a hasonló konstrukciókba, annak részben az lehet a magyarázata,
Most, bő 2–3 hónap elteltével 40–50 százalékkal csökkentek a villamosenergia árak az említett szintnél. Ám annak a fogyasztónak, amelyik tavaly ilyen magas, rögzített tarifák mellett kötötte meg a szerződését, nincs racionális mérlegelési lehetősége: ki kell várnia, amíg a kontraktus lejár, s bele kell törődnie, hogy a kereskedő ezen a magas áron fogja őt energiával ellátni az elkövetkező időszakban. Amennyiben valaki szeretné felmondani a jelenlegi szerződését abban a reményben, hogy olcsóbban szerződhet egy másik kereskedőnél, természetesen megteheti. A szerződésekben pontosan definiálják, hogy ezért mekkora kötbért kell majd fizetnie. Ez esetben viszont mindenképp ráfizetéssel kell számolnia, hiszen a fix áras szerződések esetében az éves szerződött mennyiséget a kereskedők előre lekötik a tőzsdén.
– figyelmeztetett a szakember.
A kötbérezés miatt a mozgástér annyira szűk, hogy kizárásos alapon az állami beavatkozás jelenthet majd esetleg segítséget azoknak a szereplőknek, akik a jövőben nem bírják a magas áron fixált szerződések terheit – kommentált lapunknak Hrustinszki Balázs, a Sourcing Hungary Kft. beszerzési szakértője.
Mostanáig azonban ez a probléma még nem ütötte át az ingerküszöböt. A földgázbeszerzési szerződések esetében ugyan a kormány január végén meghirdetett egy kedvezményes lehetőséget egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények számára. Ennek keretében a jelentkezők márciustól szeptember végéig a február 6-i tőzsdei árjegyzések átlaga alapján rögzített áron vásárolhatják meg a működésükhöz szükséges földgázt szerződött energiakereskedőjüktől – amely az esetek többségében az MVM Next Zrt. (Ezzel jól járnak az érintettek, hiszen jelenleg egy megawattóra földgáz ára mintegy 60–70 euró, szemben a tavalyi év második felében látott 200–300 eurós szintekkel.)
Így aztán e lehetőséggel a már említett törökbálinti önkormányzat sem tudott élni. Lapunk úgy tudja, hogy a MÖSZ lobbizik annak érdekében, hogy a kormányzat terjessze ki az aktuális napi árakon történő fixálás lehetőséget az áramszerződésekre is. A rögzített áras konstrukciók átírása azonban nincs napirenden, ez esetben ugyanis az államnak mélyebben a zsebébe kellene nyúlnia, hogy kompenzálja a kereskedői veszteséget. Halmozottan drága lenne ezt a vállalati ügyfélkörre is kiterjeszteni.
2022 sokak számára rövidzárlatot hozott
Aki a tavaly év végi magas árakon 2–3 évre kötött fix szerződést, az nagyon nem gondolta át a döntését, ilyen árakon nem szabad elköteleződni hosszú távon. Hiszen a korrekció ezen a piacon is ugyanúgy szükségszerű, mint bármelyiken
– jelentette ki az energetikai tanácsadó. Arra a felvetésünkre, hogy sokan választási lehetőség híján kényszerültek hasonló döntésre, elmondta: 2022 utolsó harmadában valóban olyan tendenciák érvényesültek együttesen a piacon, hogy egyes fogyasztók joggal érezhették, a lehetőségeik végletesen beszűkültek. Éppen a számukra lett volna érdemes energiabeszerzésben tanácsot nyújtó cégekhez fordulni, mielőtt beleugrottak volna a hosszú távú szerződésekbe – fűzte hozzá.
Az energiaválság egyik jellemző trendje volt, hogy elindult a portfólió-tisztítás: a kereskedők sok esetben olyan versenypiaci fogyasztóknak is felmondták a szerződését, amelyekkel évek óta partnerségben álltak. Tavaly gyakori volt, hogyha egy cég akár egy fillérrel is tartozott, azonnal felmondták a kontraktusát, de emellett teljesen rentábilis, pénzügyileg stabil vállalatokat is kiszórtak a mérlegkörükből. A roppant kockázatkerülés másik oldala az volt, hogy még azok a kereskedők is teljesen bezárkóztak, akik korábban nyitottak voltak az új ügyfelekre. Magyarán nagyon alacsony volt a hajlandóság arra, hogy új fogyasztókkal kössenek szerződést – magyarázta.
Elkezdték sokkal komolyabban ellenőrizni a cégeket szerződéskötés előtt, és az elsődleges szempont természetesen a fizetőképesség volt. De már az is alapos mérlegelés alá eshetett,
- hogy például milyen a társaság fogyasztási profilja,
- mely szektorban, hány műszakban dolgozik az adott cég,
- mely napszakokban és milyen ütemezéssel viszi el az adott mennyiséget,
- s egyáltalán mekkora energiamennyiséget visz el.
Hogy miért bontottak szerződést egyes cégekkel, másokkal pedig miért nem kötöttek szerződést, annak számos egyedi oka lehet, de alapvetően ebben a piaci környezetben semmilyen sémát nem lehet ráhúzni ezekre az esetekre. A szolgáltatók alapvetően óriási rizikónak értékelték, ha valaki ilyen magas energiaárak mellett netán megcsúszik a fizetéssel. Ugyanakkor minden cégnek eltérő a protokollja arra vonatkozóan, milyen átvilágítással ellenőrzi a cégeket – értékelt a képviselő.
Mindezek folyományaként beszűkültek a lehetőségek, különösen a kkv-körben.
Tavaly már év elejétől sok kereskedőnél hirdettek ajánlatadási stopot, ilyenkor jellemzően a külföldi anyacégtől üzenték meg, hogy ekkora volatilitás mellett egyetlen új ügyfelet sem lehet kezelni. Voltak olyan időszakai az évnek, amikor senki semmilyen ajánlatot nem adott ki, még az MVM sem – hívta fel a figyelmet Hrustinszki Balázs.
Az is tény, hogy nem mindenki kapott tőzsdei áras konstrukciót, miközben a fix áras szerződéseknél jelentősen megugrottak a kereskedelmi felárak. Ezeknek az árazása ugyanis úgy fest, hogy az adott tőzsdei nagykerárra a szolgáltató rászámít egy kiskereskedelmi felárat. Külső szemlélő számára azonban a szerződésből nem derül ki, hogy a kereskedőnek mekkora a saját felára – árult el egy nem sokat említett részletet.
