A Mol Nyrt. az egyetlen európai energiavállalat, amely továbbra is hozzájut az olcsó, Urals-típusú orosz olajhoz, miközben termékeinek nagy részét a magas világpiaci árhoz, vagyis a Brent-típusú nyersolajhoz árazza. Az orosz olaj ára éppen azért alacsonyabb jócskán a világpiacinál, mert a legtöbb ország már önként úgy döntött, hogy nem vásárol belőle.
Ezáltal a Mol mindenkinél magasabb haszonnal tud üzemanyagot értékesíteni. Mindez jelentősen megolajozta a vállalat eredményességét: a Mol adózás előtti (EBITDA) nyeresége 1335 milliárd forintot tett ki az idei első háromnegyed évben, miközben adózott eredménye mindössze 262 milliárd forint volt. A maradék, 1000 milliárd feletti összeget szépen bezsebelte a magyar állam, jelentős részben a 40 százalékos extraprofitadó, illetve egyéb adók formájában – magyarázta lapunknak Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára. (Szerdán este a kabinet 95 százalékra emelte a társaság extraprofitadóját, amit a Brent és az Urál olajárak különbségén nyer.)
Az árstop rendkívüli módon felhajtotta a keresletet, tavaly novembertől februárig beindult a benzinturizmus, és mindenki, aki tehette, Magyarországon vásárolt – egészen nyár közepéig, amikor a külföldiektől és a vállalkozásoktól megvonták az árelőnyt. Ennek nyomán az első két, ársapkás ciklusban nagyjából 35–40 milliárd forinttal nőtt az állam jövedékiadó-bevétele az előző, azonos időszakhoz képest, plusz erre még a 27 százalékos áfa is rárakódott. Csak az elmúlt néhány nap pánikfelvásárlásai nagyjából 30–40 százalékkal növelték az üzemanyag-eladások szintjét, ami azt jelenti, hogy tovább nőtt az állam bevétele.
Az olajcég tehát egy Brent-versenypiaci helyzetben árazza a saját termékeit, miközben sokkal olcsóbban szerzi be azokat. Hogy ez versenyjogilag aggályos-e? Az EU hajlandó volt kivételt tenni a Mollal, elfogadta ugyanis azokat az indoklásokat, melyek szerint a vállalat technikailag nem tud feldolgozni más olajat, csak az oroszt, miközben a piacon mindenki pontosan tudja, hogy nem így van, csak költeni kellene rá. Ez egy turpisság, hiszen amennyiben az osztrák schwechati finomító képes 8-9 féle olajat fogadni, akkor a magyar vegyészmérnökök, ipari gépészmérnökök miért ne lennének képesek egy ilyen jellegű átalakításra – tette fel a kérdést Holoda.
Néhány dolláros árelőnye korábban is volt a Molnak a többi szereplővel szemben, ám a háború és az energiaválság hatására ez rendkívüli módon megnőtt. Ám, hiába a kivételezett helyzet, a Mol nem képes egymaga a magyar üzemanyag-keresletet kielégíteni, durván 30 százalék importra szükség van, ahhoz, hogy normálisan működjön a hazai piac. Az ársapka ezt az importot kiárazta, hiszen a cégeknek kötelező volt a piaci árhoz képest olcsóbban üzemanyagot értékesíteni, egyedül a Molnak, mint kis- és nagykereskedőnek érte meg a hatósági árazás. Emiatt az importoldalról eltűnt 30 százaléknyi üzemanyag, hiszen egyetlen exportőr sincs rákényszerülve arra, hogy veszteségesen Magyarországra hozza a termékét. A kínálati oldal emiatt összeszűkült, amit tovább rontott nyáron a pozsonyi, majd nemrég a százhalombattai finomító állása, műszaki karbantartása – emlékeztetett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője..
Eközben a rögzített ár miatt brutálisan megerősödött a keresleti oldal – az idei első tíz hónapban 25 százalékos volt az üzemanyag-eladások bővülése – így hiány alakult ki a piacon, ami most ért el kritikus mértéket. A nyáron már előállt egy hasonló hiányhelyzet, de akkor a stratégiai tárolókból még ki tudták engedni az üzemanyagot, most ezt még egyszer nem lehetett eljátszani. Ha megtartják az ársapkát, akkor országos benzinhiány alakul ki pánikreakciókkal és rengeteg dühös választópolgárral – ezzel számolhatott volna a kormány.
Nem az adóbevételek növelése miatt léptek közbe Orbánék
Elemzői számítások szerint az ársapka eltörlése átlagban 15–20 ezer forinttal növeli a háztartások üzemanyag-kiadásait. Holoda Attila felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a kiadásoknak nagyjából a felét elviszik az adók. Orbán Viktor kormányfő szerdán kijelentette, az új benzinárakból keletkező extraprofitot elvonják, és a rezsivédelmi alapba irányítják.
Nem biztos azonban, hogy az államnak ekkora mozgástere marad. A szakértő várakozásai szerint vissza fognak esni az üzemanyag-vásárlások: a lakosság drágábban már nem fog annyit tankolni, a többletfogyasztás el fog tűnni a piacról. Az ársapkás időszakkal az állam és a lakosság is nagyon jól járt, a balhét pedig két csoport, a kisebb kereskedők és nagykereskedőként a Mol vitte el. De miközben a Mol integrátorként ezt ellensúlyozni tudta az Urals-olaj és a Brent-olaj közötti árkülönbséggel, a kis kutak semmit sem tudtak tenni. A nagy vesztesek tehát ezek lettek.
Az állam többletbevétele abból adódott, hogy többet fogyasztottak az emberek, mint normális esetben. Holoda szerint az árstop eltörlése már bőven ellensúlyozni fogja ezt: kisebb lesz a fogyasztás, emiatt pedig kevesebb áfa és jövedékiadó-bevétele lesz a költségvetésnek. Vagyis az állam csak a magas fogyasztás miatt járt jobban, ez az előny viszont megszűnt. Ezért is érezte a kényszert a kormányzat, hogy megemelje az extraprofitadó mértékét egy nappal a bejelentés után. Ez akár több száz milliárd forintra rúgó pluszbevételt jelenthet 2023-ban a kifeszített helyzetben lévő büdzsének.
A kormány fókusza tehát nem az adóbevételeken, hanem a politikai népszerűség szempontjain volt.
– értékelt az energiaszakértő.
Az elsődleges ok az volt, hogy kényszerhelyzet alakult ki, egyszerűen nem volt más választás – kommentált vele egybehangzóan a CIB-elemzője. Mindenféle ársapka előbb-utóbb hiányhoz, minőségromláshoz vagy a feketepiac megjelenéséhez vezet, és ezt láthattuk az üzemanyagnál.
Az árstop kivezetésével fokozatosan helyre állhat a kínálati oldal, 1–2 hónapon belül újra megjelenhet az import. Eközben a keresleti oldal össze fog zsugorodni, az extra túlkereslet, ami jellemezte a piacot, vissza fog esni. Be kell indulnia az alkalmazkodásnak: egy energiaválság közepette egy olyan országnak, mint Magyarország – ahol az átlagnál jóval nagyobb az energiaimporttól való függőség –, nonszensz hogy éves szinten 20 százalékkal nő az üzemanyag-fogyasztás.
Tegyük fel, hogy 20 százalékkal visszaesik a fogyasztás és 40 százalékkal fölmegy az ár, ha így kalkulálunk valószínűleg az állam nem jár rosszul – fogalmazott Trippon Mariann. Szerinte az állam jövedékiadó-bevételei is nőnek majd, illetve több extraprofitot tud elvonni a Moltól, ami kedvező, mert eléggé kifeszített helyzeten van a költségvetés. Hogy az extrasarc mértéke mekkora lehet majd, arra becslést egyelőre nem tudott adni.
