Ez egyértelműen válsághelyzet – reagált Az Állami Számvevőszék Elnöke, Windisch László a Portfolio.hu azon felvetésére, hogy az energiaárak ilyen mértékű elszállása okozta új helyzetet minek nevezné. A lapnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy ebben a krízisben mindenki alkalmazkodásra kényszerül. Például az Állami Számvevőszék irodáiban még nem fűtöttek az interjú idején, így pulóverben ülnek a 18-19 fokban.
Ez is jól mutatja, hogy a saját bőrünkön is érezzük a válságot, és emiatt az ÁSZ jóval nagyobb rezsikiadással tervezi a következő évét. De a gazdaság minden szereplője, mind a versenyszféra, mind a háztartások és az állami szektor is jelentősen meg fogja ezt érezni – mondta Windisch László.
Hozzátette, mert össze kell fogni, muszáj az energiafogyasztást erőteljesen csökkenteni, ezzel lehet annak árát is leszorítani és a fizetési mérleg javításához is elengedhetetlen az energia import csökkentése.
Kitért rá, hogy az energiaválság súlyosan érinti az állami büdzsé helyzetét, de a vállalkozások költségvetését is. Az állami szektorban elrendelt 25 százalékos fogyasztáscsökkenést jó lenne elérni szerinte, de azt is látni kell, hogy egy ilyen takarékossági intézkedés egy 1400 százalékos áremelkedést nem tud kompenzálni. Az egyik legfontosabb reakció minden szereplő részéről, hogy aki, amennyire tud, takarékoskodjon. Nemcsak az egyéni felhasználók pénzügyi kérdéséről van szó, hiszen korlátos a rendelkezésre álló energia.
Azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy
A legnagyobb kockázat szerinte most az, amire a legkisebb hatásunk van, a háború, amelyről senki nem tudja, hogy az eszkaláció, vagy a béke irányába halad. Ezzel, illetve az emiatti szankciókkal pedig szorosan összefüggenek az energiaárak, amelyek lényegesen befolyásolják az állami költségvetés helyzetét. Azt is látni kell, hogy most magas inflációs környezet van, ami alapján sokan azt gondolnák, hogy a magas inflációval összességében még jól is járhat a költségvetés, hiszen ezáltal magasabb forgalmi típusú adóbevételekhez jut. De ha ennek jelentős része az energiaár-inflációból tevődik össze, ez nettó hatásában szerinte már nem javítja a költségvetést, hanem kifejezetten rontja. Nem beszélve arról, hogy a rezsicsökkentés fenntartása direkt kiadásokat is okoz. Az államot, mint a legnagyobb intézményfenntartót nagy mértékben terheli a kiadási oldalon az energia-túlsúlyos infláció.
Ez ugyanis sohasem volt ilyen magas, mint idén. Ez nyilvánvalóan a mesterséges árral függ össze, hiszen az alacsony ár túlfogyasztásra ösztönöz. Ez szerinte nem szerencsés fejlemény, hiszen az üzemanyag is energiahordozó, amit importból szerez be az ország, a környezetvédelmi szempontokon túl már csak emiatt is takarékoskodni kellene vele. Emiatt nem tartja szerencsésnek az ársapka alkalmazását. A kivezetésre köztes megoldást tudna elképzelni, mellyel nem szabadítanák rá a világpiaci árakat a kutakra, de valahogyan a takarékosság felé terelnék az autósokat.
Szó került még az energiakrízis miatt bajba került önkormányzatokról, az energiakérdéseken kívül kérdezték még az újonnan felálló Integritás Hatóságról, a vezetők kinevezésének folyamtáról, a költségvetés várható áttervezéséről, valamint arról is, hogy az ÁSZ új elnökeként milyen változtatásokat tervez az ellenőrzéseknél, a tevékenységben.
