Varga Mihály pénzügyminiszter november elején Bolgár György újságíró felvetésére reagálva egy Facebook-bejegyzésben magyarázta el, hogy miért beszélt 14 százalékos idei nyugdíjemelésről, amikor eddig a közvélemény abban a tudatban volt, hogy a nyugdíjemelés csak 13,4 százalékos volt: 5 százalék januárban, +3,9 százalék júliusban, +4,5 százalék novemberben. A pénzügyminiszter a nyugdíjtörvényre hivatkozott, mely szerint a január előtt megállapított nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Mármint a költségvetésben a következő évre tervezett infláció mértékével.
Varga Mihály szerint a januári – tavalyihoz képest – emelt összegre járt a júliusi, és a júliusban megemelt összegre jár az újabb, novemberi nyugdíjemelés, így a tavaly december havi nyugdíjösszeghez képest 14 százalékos mértékű emelés valósul meg. Az évközi emeléseket minden esetben januártól, visszamenőleg kell végrehajtani. Vagyis kvázi kamatos kamatszámítást kell alkalmazni a nyugdíjemelésnél, januárig visszamenőleg.
Mivel eddig a nyugdíjszakértők is úgy számoltak, hogy a nyugdíjemelés összeadandó, és nem kamatos kamatként értelmezendő, megnéztük, mit is ír a nyugdíjtörvény, illetve hogyan is fogalmazták meg az idei nyugdíjemelésekről szóló kormányrendeleteket, és hogy a jogszabályokból összeadás, vagy szorzás olvasható-e ki.
Amire kitérnek a jogszabályok, és amire nem
Az idei januári emelésnél a kormányrendelet azt írja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) alapján 5 százalékkal kell emelni a 2022. január 1-jét megelőző időponttól megállapított elltásokat, amelyekből 28 félét sorolnak fel, az öregségi nyugdíjon kívül ugyanis a többi, úgynevezett nyugdíjszerű ellátásra is vonatkozik az emelés. A Tny.-ből pedig arra a részre hivatkoznak, amely előírja, hogy az előző évben megállapított nyugdíjakat januárban a tervezett infláció mértékével kell megemelni. Illetve arra a részre, amely kiegészítő emelésekre is felhatalmazza a kormányt.
A júliusi emelésről szóló kormányrendelet szintén a Tny. azon szakaszára hivatkozik, amely (a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén) kiegészítő emelésre is felhatalmazza a kormányt. Konkrétan pedig azt írja, hogy 2022. július 1-jétől – 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 3,9 százalékkal hivatalból kell emelni a 28 különböző ellátást. De csak azoknak, akiknek januárban is járt már az emelés, vagyis akiknek idén január elseje előtt állapították meg azt. A júliusi rendelet tehát nem azt rögzíti, hogy a januárban megemelt összegre kell rátenni a júliusi emelést, de ki sem zárja ezt. Csak annyit mond, hogy január 1-ig visszamenőleg kell végrehajtani a 3,9 százalékos emelést.
A novemberi nyugdíjemelésről szóló kormányrendeletben ugyancsak visszamenőlegesség szerepel, január 1-ig. Valamint, hogy a júliusi emelésről szóló rendeletben foglaltakra tekintettel kell emelni, 4,5 százalékkal a 28 juttatást. Azt írják, hogy ez az emelés is csak azoknak jár, akik már januárban is kaptak emelést, azaz, akiknek január 1-je előtt állapították meg a járandóságukat. Vagyis a nyugdíjemelésről szóló novemberi jogszabály sem egyértelműsíti, hogy kamatos kamattal kell-e számolni, vagy sem. De akár ez is beleférhet.
Maradjon is így
Mindezt eddig úgy értelmezték az általunk megkérdezett nyugdíjszakértők, hogy a nyugdíjemeléseket össze kell adni, vagy másképp fogalmazva az előző év végi összeghez kell viszonyítani. De mint Farkas András blogján fogalmazott, a pénzügyminiszter ezek szerint a nyugdíjasok javára szolgáló módon, az emelést megelőző hónap aktuális nyugdíjösszegére vetíti a az emelést, így annak mértékét nem összeadni kell, hanem összeszorozni.
Lapunknak azt írta, a nyugdíjemelés végrehajtását a pénzügyminiszter felügyeli, így természetesen el kell fogadnunk az ő álláspontját. Hozzátette, ez a módszer kedvezőbb a nyugdíjasok számára, maradjon is így, még akkor is, ha lényegi eltérést nem okoz, hogy a nyugdíjak összege 13,4 vagy 14 százalékkal emelkedik-e idén.
Megkértünk egy a nyugdíjemelésben érintett személyt, nézze meg visszamenőleg a dokumentumait, hogy ő ténylegesen mikor mekkora emeléseket kapott. Az illető rokkant ellátásban részesül, nem öregségi nyugdíjat kap, de mindkét ellátást ugyanolyan arányban emelik.
- 2020. decemberében 71 710 forint volt az ellátása. Erre jött rá a januári 3 százalékos emelés. Ennek megfelelően 2021. januárjától 73 865 forintra emelkedett a juttatása.
- Tavaly júniusban is volt kiegészítő emelés, 0,6 százalékos. Onnantól havi 74 310 forint ellátás érkezett, ami csak úgy jön ki, hogyha a januárban megemelt összegre számítjuk rá a 0,6 százalékos emelést.
- Következett a tavaly novemberi nyugdíjemelés, ami 1,2 százalékos volt. Az emeléssel már 75 205 forint lett olvasónk ellátása, ami szintén csak úgy adódhat, hogy a tavaly júliusi megemelt ellátásból indulunk ki.
- 2022 januárban ezt a 75 205 forintot emelték meg 5 százalékkal, így nőtt 78 965 forintra az ellátása.
- Idén júliusban pedig 82 045 forintra emelkedett a havi járandósága – a 3,9 százalékos emelést tehát szintén a már januárban megemelt összegre számították fel. És ez várható novemberben is, vagyis 85 737 forintra nőhet olvasónk havi ellátása.
Ha tehát a tényleges kifizetéseket nézzük, akkor a tavalyi nyugdíjemelés 4,87 százalékos volt, nem 4,8 százalékos – alig érzékelhető a különbség. Az idei pedig összesen 14 százalékos, nem 13,4 százalékos – ez sem jelentős eltérés, de nem is elhanyagolható, mert a keletkező 0,6 százaléknyi plusz nyugdíjemelés éppen megegyezik a tavaly júniusi soron kívüli emelés mértékével.
Ennyit nyert idén egy átlagnyugdíjas a kedvezőbb nyugdíjemeléssel
Megnéztük, az idei évben mennyit nyerhetett egy átlagnyugdíjas azzal, hogy a kormány a nyugdíjemelésnél a kedvezőbb számítást alkalmazza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. januárra 164 102 forint átlagnyugdíjat rögzített. Erre jött rá a 3,9 százalékos júliusi emelés, amivel ezek szerint 170 502 forintra emelkedhetett az átlagnyugdíj. Valamint a novemberre kihirdetett 4,5 százalékos emelés, amellyel 178 174 forintra nőhet a januári átlagnyugdíj, így jön ki a tavaly decemberi 156 288 forinthoz képest a 14 százalékos emelés. Ha mégis csak 13,4 százalékkal emelkedtek volna a nyugdíjak, akkor az idei decemberi átlagos nyugdíj 177 230 forint lett volna, azaz szűk ezer forinttal kevesebb.
Azonban nem csak ennyivel kell számolni, hiszen mind a júliusi, mind a novemberi nyugdíjemelés visszamenőleges volt, mi több, a 13. havi nyugdíjra is járt. Ha ezt mind összeszámoljuk, akkor az jön ki, hogy 2022-ben éves szinten kicsivel több mint 12 ezer forint pluszt jelentett egy átlagnyugdíjasnak, hogy a kormány nem a tavaly decemberi nyugdíjra számította az évközi emeléseket, hanem kedvezőbb módon, mindig a legutóbbi havi ellátásra.
