Washingtonból jelentkezett be Virág Barnabás, az MNB alelnöke, ahol a világ jegybankárai, vezetői gazdaságpolitikusai és befektetői tanácskoznak a napokban. Innen számolt be a Monetáris Tanács október 13-i, csütörtöki döntéseiről, melyek mögött az elmúlt hetek folyamatai álltak. Ismertette a döntést befolyásoló tényezőket, így részletesen beszámolt az MNB inflációs jelentésében is rögzített főbb inflációs sarokpontokról. A jegybank szerint a globális és hazai folyamatok alapján
Beszélt a folyó fizetési mérleg romló egyenlegéről, amit elmondása alapján szinte teljes egészében az energiahelyzet okoz. Kiemelte, hogy a többi tényezőnél pozitív változások érzékelhetőek. Kitért arra is, hogy a likviditási szerkezet az MNB elvárásai szerint alakult. A rövid oldali hozamok, köztük a Bubor, és az állampapírhozamok is számottevően emelkedtek a fontos részpiacokon. Azonban E mögött két trendet azonosított, a folyó tételekhez, főként az energiaszámla kifizetéséhez kapcsolódó devizakonverziót, illetve a forint elleni pozíciók felvételét. Ráadásul ez a két hatás összekapcsolódott, és elkezdett egy irányba hatni. Ezt a jegybank nem nézhette tétlenül, be kellett avatkozni, mert az árstabilitást veszélyeztette – jelentette ki.
Az egyik intézkedés, hogy a devizapiaci keresleti-kínálati egyensúly megteremtése érdekében az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt biztosítanak. A másik, hogy a kockázati prémium megugrásának érdekében pedig a rövid hozamok jelentős emeléséről döntöttek (egynapos forintbetéti gyorstender október 14-étől, rövid futamidejű devizalikviditás-nyújtás).
Ez azt jelenti, hogy Ettől az intézkedéstől azt várják, hogy érdemben módosítja a devizapiac keresleti-kínálati egyensúlyát.
Az alapkamatemelés, a 13 százalékos alapkamat szintje szerintük képes kezelni a fundamentális inflációs folyamatokat. Viszont az október 14-étől hatályba lépő döntésük alapján
- a kamatfolyosó szélét érdemben megemelték, a korábbi 15,5 százalékról 25 százalékra.
Plusz az MNB a rövid hozamok emelésére az MNB célzott, átmeneti eszközt vet be, a devizapiac egészségesebbé tételéhez, ami segítheti a rövid távú inflációs célok elérését is.
- Október 14-én egynapos gyorstendert írnak ki, 18 százalékos kamattal, és
- folytatódnak a devizalikviditást nyújtó swapeszközök is, ahol 17 százalékos kamatot kínálnak péntektől.
Ezeket mindaddig fenntartják, amíg a pénzpiaci helyzet stabilizálódik – néhány napig biztosan.
Leszögezte, a jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges árstabilitási célja mellett az MNB kiemelet feladta a piaci stabilitás biztosítása. Az MNB az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni. Folyamatosan értékelik a gazdasági és pénzügyi fejleményeket, és addig alkalmazzák a bevetett eszközöket, amíg a piac stabilitás fenntartása indokolja.
A bejelentés után nagyot erősödött a forint.
