Az idei év a KSH adatai szerint mintegy 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal indult. Ez Budapesten 185,4 ezer, Szabolcsban viszont mindössze 128,4 ezer forintos ellátást takar – persze szintén átlagosan. Minél nagyobb az inflációs emelés, annál nagyobb a különbség abban, hogy az idősek havonta mennyiből gazdálkodhatnak az ország különböző területein – olvasható a portálon.
Az előbbi számoknál maradva, az idei két drágulás miatti, már végrehajtott nyugdíjemelés (ez összesen 8,9 százalékot tesz ki) után a budapesti és a szabolcsi átlagnyugdíjas közötti különbség még a korábbinál is nagyobbra nőtt. Utóbbi most 57 ezer forint helyett már 62 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat havonta, mint fővárosi társa.
Ez az eltérés persze nem csak regionális. A különböző juttatási sávok között is egyre nagyobb a különbözet. A KSH statisztikája szerint több mint félmillió nyugdíjas tengődik saját jogon 100 ezer forint alatti ellátáson. Arányában a legtöbben (ez körülbelül egymillió embert jelent) a 100-160 ezer forintos juttatási sávba tartoztak az év elején. Havonta 260 ezer forintnál többet pedig majdnem minden tízedik nyugdíjas kapott.
Már kiderült, hogy novemberben 4,5 százalékkal emelik tovább a nyugdíjakat. Az újabb emelést is figyelembe véve a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nő, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A portál számításai szerint, aki 2022 januárjában 300 ezres nyugdíjat kapott, annak az idei második nyugdíjkorrekciót követően 341,4 ezer forintnyi havi ellátás üti a markát hamarosan. Aki viszont csak 100 ezer forintos nyugdíjat kapott, az novembertől 113,8 ezres nyugdíjból gazdálkodhat.
A szabolcsi átlag és a 300 ezer forintnyi nyugdíj közötti eltérés az idén 171,6 ezer forintról 195,3 ezer forintra emelkedett. Az év elején 100 ezer és 300 ezer forinttal induló nyugdíjak több mint 10 százalékkal kerülnek novembertől egymástól messzebb.
