A szeptember 20-án hatályba lépett tűzifa-rezsicsökkentési rendelet értelmében legfeljebb 10 erdei köbméter fát lehet vásárolni hatósági áron a kijelölt állami erőgazdaságokban jövő április 15-éig.
- A keményfát 30 ezer forint/köbméterért,
- a lágy lombos, illetve fenyő tűzifát pedig 19 ezer forint/köbméterért.
Meghatározták, hogy melyik település melyik erdészethez tartozik, azon belül hol lehet megrendelni és kifizetni a fát, és hol vannak az átadási helyek. A 10 köbméterbe beleszámít az a mennyiség is, amit május elseje után vásároltak meg a tűzifahasználók. A fát egyméteres hosszúságú darabokban adják, ezt el kell szállítani és fel is kell aprítani, hogy a kályhába lehessen rakni – ezek a költségek pedig ezúttal sincsenek benne a fa árában.
Megkérdeztünk egy erdészeti szakértőt arról, mennyibe kerülhet végül is összességében egy köbméter fa a hatósági ár mellett, egy fűtési szakértőt pedig arról, mire elég 10 köbméter.
Minimum 9 ezer forint plusz költségre számíthatunk köbméterenként
A rendeletben szerepel, hogy egy erdei köbméter alatt egy 1,7 méter magas farakást kell érteni, amiben az 1 méteresre vágott darabokat 1 méter szélesen rakják le – vagyis összesen 1,7 köbmétert foglal el egy erdei köbméter fa. Szeverényi Tamás okleveles erdőmérnöktől, a Forest 7 Erdőmérnöki Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, ha jó szorosan rakják össze a tűzifát, akkor egy erdei köbméterben akár 1,2 köbméter is lehet a fa tényleges nettó mennyisége. Vagyis a vásárló jobban jár egy szorosan összerakott erdei köbméterrel, de nettóban egy köbmétert mindenképpen kitesz a farakás. A különbség abból adódik az erdei köbméter és a köbméter között, hogy a tűzifadarabokat nem lehet pontosan egymás mellé rakni – a rönkök egyenetlensége, görbületei miatt óhatatlanul is keletkeznek rések, üregek.
Az erdő főleg ősszel, télen, csapadékos időben elég nehezen megközelíthető hellyé válhat – kérdés az is, hogy időjárásálló út mellett van-e lerakva a fa, vagy az erdőszélen, ahonnan esetleg terepjáró teherautóval kell kihozni. A rezsirendelet nem írja elő, hogy időjárásbiztos (köves) út mellett legyen a tűzifaátadó hely, vagyis lehet akár az erdő szélén, egy földút mellett is. Általában így szokták kikészíteni az erdészetek, és ekkor az egyébként sem olcsó szállítás tovább drágulhat a földutakon szállítani képes jármű költségével is, amit szintén a vevőnek kell intéznie. Érdemes megkérdezni a szállítótól, hogy az autóra fel- és lerakodás benne van-e az árban, mert erre nem minden szállító van felkészülve. A jó hír, hogy a rendeletben meghatározott átvételi pontokat úgy választották ki, hogy ne kelljen nagyobb távolságra szállítani. Köbméterenként legalább 4 ezer forint szállítási díjjal kell számolni, ebben már benne van a rakodás is.
Mivel egyméteres darabokra vágják fel az erőben a fát, ahhoz, hogy tüzelni lehessen vele, általában háromba vágják a hosszát (két vágással). A vastagabb rönköket pedig még keresztbe is el kell vágni, azaz aprítani, hasogatni. Ezt a munkát nem az erdészetek végzik, tehát nincs benne az árban, a hatóságiban sem. Egy köbméter fa feldarabolása, hasogatása most 5 ezer forint körül kezdődik az erdészeti szakértő szerint. Így összességében
Persze megoldható a szállítás személyautóval és utánfutóval is (ha időjárásbiztos út mellett van), több fordulóval, sőt a vásárló maga is felvághatja a fát – így olcsóbb lehet a beszerzés.
Érdemes bevásárolni a rezsicsökkentett tűzifából?
Nyáron nem nagyon adtak el fát az erdőgazdaságok, de ha valaki akkor vette meg, nagyjából 28–30 ezer forintos áron tudott vásárolni. A rezsicsökkentés előtt (vagyis mostanában) átlagban 35 ezer forintért adták a keményfa köbméterét az erdőgazdaságok – Szeverényi Tamás a legolcsóbban 31 000 forintért, a legdrágábban 35 500 forintért látott. Ehhez képest érdemes nézni a 30 ezer forintos rezsicsökkentett árat. Az árlefaragás jelentős gondot okozhat egyébként az erdőgazdaságoknak, mert mint korábban is írtuk, a fakitermelési költségek folyamatosan emelkednek.
A szakember becslése szerint egy modernebb (hőszigetelt), átlagos méretű családi ház kifűtésére 5 köbméter fa is elég lehet – ha a házméret nagyobb, a kivitelezés pedig kevéssé modern, akkor ennél több kellhet. Ha valakinek elég 5 köbméter fa egy fűtési szezonra, és van pénze arra, hogy megvegye a 10 köbmétert, valamint száraz helye, ahol tárolni tudja, annak célszerű lehet a maximális 10 köbmétert megvenni, mert feltehetőleg a tűzifa tovább drágul majd. És ha tovább tud száradni a fa a következő fűtési szezonig, akkor a fűtőértéke is nőhet.
Fa van elég az erdőkben, ám a fakitermelő kapacitás szűkössége miatt kérdés lehet, ki mikor tud hozzájutni a rezsicsökkentett fához – a szakértő elhúzódó átadásra számít. Az RTL Híradójában is erre utaltak – találtak olyan állami erdészetet, ahol csak két, két és fél hónap múlva tudnak hatósági áron tűzifát adni. Máshol elérhetetlen az értékesítési pont, de riportjuk szerint akad olyan erdészet is, ahol azonnal beszerezhető a fa.
A 24.hu által megkérdezett erdészeti szakértő valószínűsíti, hogy a rezsicsökkentés a nem állami erdőktől keresletet fog elvonni, és az áraikat is lenyomhatja valamennyire. Attól azonban nem tart, hogy ne lenne vevőjük, mert akinek sürgősen kell a fa, inkább fordulhat a magánerdőkhöz, akár kicsit többet is fizetve, csak azonnal tudjon fűteni. A megugró kereslet és a fakitermelés drágulása miatt heroikus vállalás lesz az állami erdőgazdaságok részéről, hogy kielégítsenek minden, rezsicsökkentett tűzifaigényt – borítékolta.
A hőveszteségen múlik leginkább a fűtési költség
Nem sok a 10 köbméter tűzifa egy ház kifűtéséhez, bár hogy ténylegesen mennyi szükséges, az számos körülménytől függ, így a ház méretétől, a szigetelés színvonalától, a nyílászárók állapotától, a fatüzelésű berendezés hatásfokától, a fűtési rendszer működésének szabályozhatóságától, de az ingatlan felfűtési hőmérsékletétől is – mondta megkeresésünkre a Biokopri Kft. fűtéstechnikai cég vezetője, Sasi Gábor. Hogy mennyi az adott ingatlan fűtési szezon alatti hőigénye, tulajdonképpen azon múlik, mekkora a ház hővesztesége. Minél nagyobb a kültéri és beltéri hőmérséklet különbsége, annál nagyobb a hőveszteség. Ezt a hőveszteséget pótoljuk a fűtéssel. Közel állandó belső hőmérséklet mellett minél hidegebb a külső hőmérséklet, annál magasabb a pillanatnyi hőigény.
Minél kisebb a hőveszteség és a hőigény, annál kisebb teljesítményű kazánnal biztosítható az ingatlan kifűtése, és annál kevesebb tüzelőanyag, illetve energiahordozó felhasználása szükséges. Az energiahordozók és az azokat hasznosító berendezések között is akad azonban különbség
- elektromos kazán vagy elektromos radiátor/fűtőpanel esetén, a felhasznált elektromos árammal (kilowatt) közel megegyező a leadott fűtési hőteljesítmény,
- klímaberendezés vagy hőszivattyú használatával az említett elektromos fűtőberendezések felhasználásának mintegy harmada is elég lehet.
Mindkét utóbb említett berendezéstípus – leegyszerűsítve – a külső környezet hőenergiáját is hasznosítja, ennek köszönhetően alacsonyabb az elektromos fogyasztásuk.
- Gázkazán vagy egy pellettüzelésű berendezés esetén az eltávozó füstgáz magasabb hőmérséklete miatt valamennyi hőenergia már elvész, emiatt akár 10–15 százaléknyi hatásfokveszteséggel is számolhatunk,
- míg egy hagyományos kialakítású, vegyes tüzelésű (szén-, illetve fatüzelésű) kazánnál ennél jóval nagyobb a hatásfokveszteség, átlagban az 50–60 százalékot is elérheti. Az elmenő füstgáz hőmérséklete ugyanis ezeknél a kazánoknál a valóságban a több száz fokot is eléri, így az égés során keletkező hő egy jelentős része eltávozik a kéményen keresztül.
A nem megfelelően kiszáradt fa eltüzelésekor még rosszabb a hatásfok, mert ebben az esetben a hőenergia egy része a nedvességtartalom elpárologtatására fordítódik. Két–hároméves száraz fa esetén már ideálisabb égési körülményekről beszélhetünk. És bár a keményfa száradási ideje hosszabb, az energiatartalma azonban 15–20 százalékkal is nagyobb, és az égési tulajdonságai is jobbak, mint a puha fáé. A magasabb ár ellenére Sasi Gábor véleménye szerint keményfát érdemesebb vásárolni, mert az értékesebb fűtési szempontból.
Inkább biztonsági okokból keresik az emberek az alternatív fűtési módokat
A szakember elmondta még, hogy – mint újonnan telepített fűtési mód – az utóbbi években érezhetően visszaesett a fatüzelés iránti igény, részben az uniós környezetvédelmi szabályozás szigorodása miatt. Az idén megváltozott energiaellátási környezet azonban ismét megnövelte az érdeklődést az alternatív fűtési megoldások, így a vegyes tüzelésű kazánok iránt is. Úgy tűnik, a szükség törvényt bont. Van hazai vegyestüzelésűkazán-gyártás is, de külföldről is hoznak be – jelen pillanatban úgy látszik, hogy a gyártás és az import lépést tud tartani a vevői igényekkel, de hogy elég lesz-e az elérhető mennyiség, azt ma még nehéz megbecsülni.
A szakértő úgy látja, elsősorban a nagyvárosi környezeten kívül, de eddig is jelen volt a vegyes tüzelés párhuzamos fűtési megoldásként a gázalapú fűtés mellett, vagyis a családok hol gázzal, hol fával fűtöttek, attól függően, éppen melyik volt számukra kedvezőbb. Arra nem számít, hogy rövid távon sokan leállnának teljesen a gázról, és helyette fatüzelésre váltanának, arra viszont igen, hogy tartalék megoldásként alternatív fűtési módot alakítanak ki a gáz mellé, akik megtehetik. Ez lehet fatüzelés, de elektromos fűtés is. Ha túl nagy a gázszámla, ezzel akár törekedhetnek is arra, hogy beférjenek az átlagfogyasztás alá. Saját működési területükön sokan nem kizárólag az esetlegesen megnövekvő gázfűtési költségek miatt keresik az alternatív fűtési megoldásokat, hanem a jelenlegi környezet bizonytalanságának a kiegyensúlyozására. Biztonságosabbnak érzik, ha több lábon állnak fűtési szempontból, és fel vannak készülve arra az esetre is, ha esetleg mégsem lenne egy rövid ideig gáz.
Számításaik alapján energiaegységre (azaz kilowattra) vetítve
- jelenleg a rezsicsökkentett gáz a legolcsóbb (10–11 forint/kilowatt),
- aztán jön a rezsicsökkentett áram (35–36 forint/kilowatt),
- majd a nem rezsicsökkentett lakossági áram (68 forint/kilowatt),
- végül a nem rezsicsökkentett lakossági gáz (78–80 forint/kilowatt).
A tűzifánál, amennyiben szárított keményfával és a rezsicsökkentett (30 ezer forint/erdei köbméter) árral számolunk, továbbá a szállítás, valamint a fűrészelés és hasogatás költségét is figyelembe vesszük, akkor 25–30 forint/kilowatt körüli egységár jöhet ki, vagyis
Amennyiben ezer köbméter földgázt szeretnénk egy átlagos hatásfokú vegyes tüzelésű kazánban elégethető kemény tűzifával helyettesíteni, akkor nagyjából 5–6 erdei köbméternyi fával számolhatunk. De hogy kinek mi az olcsó vagy drága, azt a beruházási költségek, az egyedi ingatlanadottságok, illetve a felhasználói igények mérlegelésével egyedileg érdemes eldönteni.
