Az első félévben 625 milliárd forintnyi terven felüli bevétel folyt be a költségvetésbe az elmúlt években kiutalt, ám a minisztériumok által fel nem használt költségvetési támogatásokból – írja a lap a Magyar Államkincstár napokban nyilvánosságra hozott első féléves adatai alapján. További 500 milliárd forintot tesz ki a terven felüli áfa-bevétel, ami az “előirányzott” öt százaléknál jóval magasabb inflációnak köszönhető.
Csak e két tételből több mint 1100 milliárd forintnyi nem tervezett bevétele származik a kormánynak, vagyis kis jóindulattal nagyon komoly szociális- és vagy rezsitámogatási programot tudna kidolgozni a kormány háztartásoknak és az önkormányzatoknak.
Költségvetési maradványok minden évben keletkeznek: egyes minisztériumok a lehető legtöbb pénzt lobbizzák ki előkészített vagy kevésbé előkészített projektekre, ám több esetben is előfordul, hogy az adott projekt szükségtelen, vagy épp nem megvalósítható. Ilyenkor a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat a kormány elvonja, ami a folyó évben költségvetés bevételeként jelentkezik. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy ezekből a maradványokból egész évben mintegy 240 milliárd forint jön össze.
Ezzel szemben az derül ki a Magyar Államkincstár elszámolási adataiból, hogy az arra kötelezett költségvetési intézmények csak az első félévben 865 milliárd forintnyi maradványt fizettek be, vagyis 625 milliárd forintnyi nem tervezett bevétel keletkezett.
Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években a Covid-járványra hivatkozva kormány számolatlanul szórta a költségvetési pénzeket, így a korábbi évekhez képest jóval jelentősebb összeget nem tudtak a minisztériumok elkölteni. A másik ok a jóval szigorúbb elszámolás: a kormány a választások után szembesülve a költségvetési hiánnyal, illetve a háborús többletkiadásokkal, minden lehetséges szabad forintot visszakövetelt a tárcáktól.
A terven felüli többletbevételekből juthatna bőkezűbb támogatásokra az energiaválság közepén, de a tizedéből egy jelentős pedagógus béremelésre is futná. Igaz, kiadási oldalon nagy a bizonytalanság, például nem tudni, hogy a távfűtés rezsicsökkentett árainak fenntartásához szükséges közel ezer milliárd forintot a kormány honnan akarja előteremteni – írja a lap.
