Nem érkezett érvényes ajánlat a BKV 2023-as villamosenergia közbeszerzésére, de a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben nem igaz, hogy a kereskedők nem akarnak áramot szolgáltatni a közlekedési vállalatnak. A tender azért lett eredménytelen, mert egy fixáras keretszerződésről szólt, amelyben
a társaság fedezeti értéket, vagyis maximum árat kötött ki, miközben a beérkezett árajánlatok jócskán meghaladták azt az összeget, amit a cég képes áramvásárlásra fordítani
– magyarázta Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója egy hétfői háttérbeszélgetésen.
Annyira fölment a villamosenergia ára, hogy ez a maximum ár mindössze a piaci ár felét tette ki. A BKV ezért hamarosan egy újabb közbeszerzést fog kiírni, immár az aktuális tőzsdei árakat figyelembe véve. „Úgy gondoljuk, hogy biztosan kapunk majd ajánlatot, abban próbálunk némileg változtatni, hogy nem éves, hanem negyedéves beszerzésekre írunk ki tendert. Számolunk azzal is, hogy konszolidálódhat a helyzet, és az év végétől megindulhatnak lefelé az árak, ezért nem tartjuk előnyösnek a mostani piaci áron lekötni egy évre a villamosenergiát” – fűzte hozzá Bolla.
Az egyéves, fixáras szerződésekbe ugyanis a kereskedők minden kockázatukat belekalkulálják – az időtől kezdve a nemfizetés kockázatáig –, ebből fakadóan olyan magas összegű ajánlatok érkeztek, melyek kifizethetetlenek a közösségi közlekedésben. Minél hosszabb a beszerzési időtartam, annál hektikusabban reagál erre a piac is, ezért a BKV rövidebb időszakokban és egy dinamikusabb beszerzési rendszerben gondolkodik. A negyedéves beszerzések előnye lehet, hogy rugalmasabban ki lehet szállni a rendszerből, így ha februárra normalizálódnak az árak, akkor a következő negyedévre könnyebb lesz egy előnyösebb beszerzést lebonyolítani. Ez nyilván azt is jelenti, hogy sűrűbben kell majd közbeszerzéseket kiírni.
Összekötnék a BKV és a MÁV sorsát
Bolla Tibor lapunk kérdésére elmondta, hogy
és ebben a növekményben legnagyobb tételt az áram beszerzése jelenti majd. Hozzáfűzte, hogy a földgázbeszerzés nem okoz gondot a vállalatnak, hiszen a gázra jövő októberig aláírt szerződésük van.
Tavaly összesen 20 milliárd forintot tett ki a BKV teljes energiaköltsége, amely idén már meg fogja közelíteni a 40 milliárdot, és amennyiben a mostani árak maradnak, akkor jövőre 65–70 milliárd forint lehet az áram-, a földgáz- és a gázolajbeszerzések összköltsége. Előre tervezni azonban nem lehetséges, hiszen például az áramtőzsdéken korábban nem látott ármozgásokat tapasztalni, ebből fakadóan nem tudni, hogy a piacok milyen hatással lesznek a költségekre. Ha a napi árazást nézzük, akkor jelenleg a 2021-es áramárhoz képest 13–17-szeres szorzókat is láthatunk, ennek alapján 100 milliárdokkal nagyobb lehetne a BKV áramszámlája, mint normál időben.
Most annyi biztos, hogy a 2022-es az üzleti tervbe beépítettek egy 14 milliárd forintnyi energiaár-kompenzációt, ám a fővárosi önkormányzat egyelőre még mindig csak tárgyal a kormánnyal arról, hogy ezt az összeget milyen formában kaphatja meg a BKV. Ez a 14 milliárdos tétel azonban már az idén sem is fedezi az igényeket – a kompenzációt még az év elején számolták ki, ám azóta az energiaárak tovább növekedtek, így a költségek több milliárd forinttal meghaladják már ezt a mértéket.
Az új közbeszerzések kiírása mellett a BKV felvette a kapcsolatot a MÁV-val is annak érdekében, hogy esetleg közösen szerezzék be a villamosenergiát 2023-ban. Jelenleg ennek a lehetőségnek a szakmai vizsgálata folyik, de döntés még nem született – mondta a vezérigazgató.
A szintén nagy áramfelhasználónak számító vasúttársaság többletkiadása idén és jövőre együttesen akár a 200 milliárd forintot is elérheti, és a terhek elsősorban a megugrott áramárak miatt nőttek meg ennyire. A MÁV vezetése szerint állami segítség nélkül hamarosan finanszírozhatatlanná válhat a működésük, ezért az illetékes minisztériumhoz fordultak pluszforrásokért. A döntés még ez ügyben is várat magára.
A BKV és a MÁV egyaránt adóforintokból működik, és a számláikat a közösségnek kell előbb vagy utóbb kifizetnie – összegzett Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
Számháborút már nem lehet folytatni, állami segítség kell
A BKV Zrt. üzemeltetése éves szinten nagyjából 200 milliárd forintos kiadást jelent – ebből mintegy 50 milliárdot az utasok fizetnek, míg a magyar állam 12 milliárd forintot vállal a finanszírozásból. „Ám tavaly is csak nyomásgyakorlás árán értük el, hogy ezt az egyébként jogszabályban előírt normatívát kifizessék, és az idén is csak reménykedünk abban, hogy megérkezik” – mondta a szocialista politikus.
A működési költségek összes többi részét a fővárosi önkormányzatnak kellene állnia. Ezzel nem is lenne probléma, hiszen Budapest termeli a magyar GDP 30-35 százalékát, ám az itt keletkező adóbevételek zömmel az államkasszába folynak. Az egy szem helyi iparűzési adó (hipa), amelyből a jogszabály alapján a fővárosnak a közösségi közlekedést fenn kell tartania, és utána a többi feladatát ellátnia, az ma a felezés és a csonkolás miatt nem elegendő ezekre a célokra. (A főváros az idén körülbelül 170 milliárd forintnyi hipabevétellel számol, ám az állam idén ebből 35 milliárdot vont el a szolidaritási adó jogcímén, jövőre pedig 56 milliárdot fog.)
Az energiaválság következtében mostanra eljutottunk oda, gyakorlatilag arra sem elég a főváros meghagyott adóbevétele, hogy a jövő évi energiaszámlákat kifizesse. Az önkormányzat többször – már a BKV üzleti tervének elfogadása idején is – jelezte, hogy a finanszírozásba muszáj valamilyen módon beszállnia az államnak is, ártámogatás vagy ársapka formájában szükséges a kormányzati beavatkozás.
Tüttő jelezte, hogy a köztulajdonban lévő
„Nem világos számunkra, hogy miért ennyire magas az ár, miközben Paks annyi áramot termel, amennyi a lakossági fogyasztáson felül bőven biztosítana néhány terrawattórányi mennyiséget arra, hogy az összes közszolgáltatást – közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás – el lehessen látni országosan. Ez egy olyan kérdés, amelyet mindenképp tisztáznunk kell. Az önkormányzati érdekképviseletekkel karöltve kezdeményeztük, hogy a közszolgáltatások fenntartására a magyar állam adja oda a paksi áramot 70 forint/kWh-s áron az összes helyhatóságnak. Ezzel gyakorlatilag le lehetne kapcsolódni a lélegeztetőgépről” – értékelt a főpolgármester-helyettes.
Abban egyikünk sem kételkedik, hogy Budapesten lesz közvilágítás és közösségi közlekedés. De jövőre az itt hagyott, megcsonkolt adóbevételekből a fővárosi önkormányzat akkor sem tudja megfinanszírozni a BKV áramszámláit, ha az összes épületünkben kikapcsoljuk a fűtést és a világítást.
