A második negyedévben éves szinten 6,5 százalékkal nőtt a GDP a KSH friss jelentése szerint, ez az első becslés, még nem végleges. Az első negyedévhez képest most 1,1 százalékos volt a növekedés. A 6,5 százalékos növekedéshez a KSH jelentése szerint szinte minden iparág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen
- az élelmiszer- és italgyártás,
- illetve a villamos berendezések gyártása,
a piaci szolgáltatások közül pedig főként
- a szálláshely-szolgáltatás,
- a vendéglátás,
- valamint a szállítás, raktározás
bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte viszont a mezőgazdaság jelentős visszaesése. Az MTI megemlítette, hogy az elemzők alacsonyabb, 6,1 százalékos éves, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,4 százalékos GDP-növekedést vártak. De vajon mi a magyarázata ennek a meglepetésnek tűnő GDP-adatnak, és mi várható az év végéig? Szakértőket kérdeztünk.
A részletek nélkül nehéz megmondani
A Kopint-Tárki vezérigazgatója, Palócz Éva közgazdász szerint is meglepő a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat, hiszen jóval meghaladja az elemzői várakozást. A Kopint-Tárki előzetesen az elemzői konszenzusnál is kisebb, 5,7–5,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizált a második negyedévre. De hogy mitől lett ennyivel jobb a GDP-adat, mint az előzetes várakozások, azt egyelőre (részletes adatok híján) nehéz megmondani szerinte. Arra számítottak, hogy termelési oldalról minden szektor pozitívan járul hozzá a GDP-hez. Az ipar számaiból is ez látszott, az építőiparéból szintén (bár ott júniusban volt egy nagy zuhanás az előző hónaphoz képest). A részszámokból és a folyamatokból nyilvánvalónak tűnt, hogy
A friss növekedési adat mértéke azonban így is felülírta a várakozásokat, ám az összetevőit még nem tudjuk.
A három nagy felhasználási tételről, a magánfogyasztásról, a beruházásokról és a nettó exportról nincs információ. Nem tudni, hogy a beruházásoknál milyen folyamatok zajlanak. Csak sejteni lehet, hogy az állami beruházások tovább csökkentek április-május-júniusban – nagy kérdés, hogy vajon a magánberuházások szárnyaltak-e. A fogyasztást általában a kiskereskedelmi forgalmi adat szokta közelíteni, de az utóbbi időben ez a szoros kapcsolat eltűnőben van. Az üzemanyaggal együtt kilőtt a magánfogyasztás, de a magyarországi háztartások fogyasztásába nem lenne szabad beleszámolni a benzinturizmus hatását, márpedig az első öt–hat hónapban az üzemanyageladások 30 százalék körüli növekedését jórészt az üzemanyag-turizmus okozta. A nettó áruexport a második félévben nem volt olyan rossz, mint az elsőben, úgy tűnt, mintha kezdene magához térni, ám a szolgáltatásexportról szintén nem tudni semmit, pedig az teszi ki a teljes külkereskedelem több mint ötödét.
Ősztől beüthet a kormányintézkedések negatív hatása
Az első negyedévi 8,2 százalékos GDP-növekedés főképp a választások előtt a lakosságra zúdított kormányzati pénzesőnek volt köszönhető. Azt lehetett tudni, hogy ez az ütemű növekedés nem tartható fenn. Az első negyedévhez képest ugyan mérsékeltebb a mostani 6,5 százalékos növekedés, de ez még önmagában nem jelez gondot, hiszen számítottak rá az elemzők, hogy negyedévről negyedévre gyengébb lesz ez az adat. Palócz Éva a friss szám ismeretében 3–4 százalék közöttire becsüli a harmadik negyedévi, és 1–2 százalékra a negyedik negyedévi GDP-növekedést.
A kormány ugyan már pedzegette a recesszió lehetőségét is, de Palócz Éva szerint a negyedévről negyedévre csökkenő növekedés okán még nem kell erre gondolni. A második negyedévi adat legalábbis semmiképpen nem ebbe az irányba mutat. Igaz, akadnak más tényezők is, amelyek viszont ezt valószínűsítik.
- A háztartásokat teljesen ki fogja véreztetni a rezsiáremelés.
Palócz szerint nagyon sok család nem fogja tudni kifizetni a magasabb rezsit, és egyelőre nem látszik, hogy a kormány az ebből eredő szociális problémákra tud-e majd valamilyen békés megoldást. Ha nem, akkor jönnek a kikapcsolások, majd a kilakoltatások. És azt is rebesgetik már, hogy szükség lehet még további rezsiáremelésre.
- Kaotikus helyzeteket fog eredményezni a kata jelentős szűkítése szeptembertől.
Olyan szolgáltatások (például könyvelő, ügyvéd, locsolórendszer-szerelő stb.) lehetetlenülhetnek el, amelyeket eddig természetesnek vettünk, ugyanis nem fog tudni mindenki beleférni az átalányadózásba szeptember elsejéig.
- Az árstop aktuális határidejének lejártával, október elsejétől borítékolható az üzemanyagár-emelkedés.
A jelenlegi rendszer tovább nem fenntartható, hiány van az üzemanyagból. Úgy véli, az élelmiszerárstopot sem fogják meghosszabbítani, de mint mondta, annak sem az inflációra, sem a fogyasztásra nincs jelentős hatása.
A gazdaságpolitika többféle értelemben lehetetlen helyzeteket teremtett – emiatt ősztől súlyossá válhat a helyzet, akár recesszió is lehet.
Elhibázott lépésnek tartja, hogy a (módszertanilag is nehezen megállapítható) átlagfogyasztás fölött minden háztartást megsarcolnak, azaz lakossági piaci árat fizettetnek. Ennél észszerűbb lett volna szerinte, ha az ellenzék javaslatát figyelembe véve a legnagyobb fogyasztóktól vonták volna meg a rezsiártámogatást. Az átlagfogyasztás feletti rezsiemelés problémát okoz a közös háztartásokban, például azoknál, akiknél nincs külön bejelentett óra, vagy akik csak áramot használnak (fűtésre is), és még sorolhatnánk. Szerinte lett volna elég idő a finomhangolásra, hiszen már a választás előtt is lehetett tudni, hogy gond lesz a rezsiárakkal.
Nincs, ami táplálja a száguldást
A szakma abban egyetért, hogy a továbbiakban az első és második negyedévihez hasonló, jó GDP-adatok nem várhatók, de Palócz Éva szerint nem is kell egy gazdaságnak 6–8 százalékkal száguldania. Különösen akkor nem, ha ez főként állami és uniós pénzekből történik. Csakhogy a költségvetés helyzete már nem teszi lehetővé a növekedés gerjesztését. Az is látszik, hogy nem onnan vesznek el, ahonnan kéne – úgy tűnik, abból nem engednek, hogy etetni kell a hatalomhoz lojális embereket. Az uniós pénzek pedig jó eséllyel nem jönnek már az idén, akkor sem, ha megszületik a kifizetésekről a megegyezés. De hogy egyáltalán lesz-e megegyezés, még az is a levegőben lóg – emlékeztet Palócz Éva.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János szintén meglehetősen borúsnak látja a rövid távú kilátásokat. Ő is azt valószínűsíti, hogy a következő negyedévekben az éves GDP-növekedés üteme lassulhat. Szerinte a megnövekedett energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok fennmaradó, néhol tovább fokozódó feszültségei beárnyékolják majd az ipari export kilátásait. A megemelkedett szinteken lévő és egyelőre még folyamatosan növekvő infláció, valamint a rezsiköltségek megugrása jelentősen csökkenti a háztartások jövedelmét, míg a kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Ő is arra számít, hogy az év végére elfogyhat a lendület.
GDP-lassulás – elhalasztva, de nem eltörölve
Az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint a második negyedévi magyar GDP-adat beleillik az európai trendbe, ugyanis a korábban megjelent adatok mind a vártnál nagyobb negyedéves növekedést mutattak – kivéve a német gazdaságot. A régiós gazdaságok közül egyedül a lengyelnek nem sikerült elkerülnie a második negyedéves visszaesést, a többi mind növekedést mutatott.
A vártnál jobb adatot szerinte nagy mértékben magyarázhatja a választás előtti költségvetési transzferek és árkorlátozások hatására végbement lakossági költekezés. Az időközben bejelentett adóemelések, a rezsi részleges emelése, valamint a benzinársapka kedvezményezettjeinek szűkítése majd csak a harmadik negyedévben fogja éreztetni a hatását, ami már érdemben visszafoghatja a keresletet. Ezért úgy gondolja, hogy az érdemi lassulás a növekedésben nem marad el, csak elhalasztódik egy negyedévvel.
A jó adat tehát rossz hír a piacoknak: magasabb jövőbeni kamatpálya és a második félévben várhatóan lassulást/visszaesést mutató gazdaság mellett érdemben emelkedő infláció – ez nem a legjobb kombináció. A hazai jegybank tehát nem engedheti el a gyeplőt, noha régiós társai már kezdik levenni a lábukat a fékről – fejtette ki Kiss Péter.
