Magyarország bruttó hazai terméke 2022 I. negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a KSH. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett.
Az I. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva szintén 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt ún. évesített index 8,6 százalékos növekedést jelez az I. negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.
Nagyobb lett a növekedés, mint várták
A GDP növekedés jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat, ami magas inflációval párosulva erős támaszt adhat a költségvetési bevételeknek – kommentál az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter. Csakhogy a kilátások nem pozitívak, a hiány pedig magas, így valamilyen fiskális szigorításra biztosan szükség lesz – tette hozzá.
Az első negyedéves GDP 8,2 százalék jóval meghaladta a 7,3 százalékos piaci várakozást. Az első negyedévben átlag feletti növekedés volt várható a bőkezű kormányzati költekezés következtében, illetve nemrégiben az MNB is jelezte, hogy számításaik szerint igen erősen kezdte az évet a gazdaság. Ilyen magas kezdőérték mellett a 2022. évi növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az idei évre vonatkozó előrejelzések. Az alapkezelő 3,3 százalékos növekedést vár idénre, ami érdemi csökkenés az év eleji 5 százalék körüli becsléshez képest. Viszont szerintük még így is a régió éllovasai között maradhatunk, ugyanis egyedül Lengyelországban teljesíthet jobban a gazdaság (+3,9 százalék), míg Romániában 2,2 százalék, Csehországban 0,8 százalék bővülést várnak.
A kormányzati költekezésnek azonban vannak hátrányai is. A reálértelemben vett jó gazdasági növekedés, és a magas infláció eredményezte magas nominális GDP bővülés erős támaszt adhat az idei költségvetésnek, azonban ezzel együtt valamilyen fajta költségvetési kiigazítás elkerülhetetlennek látszik, amennyiben az új kormány kitart az idei 4,94 százalékos hiánycél mellett. Ennek részleteit továbbra sem ismerjük, de a legtöbb elemző szerint a rezsicsökkentés sérthetetlensége miatt a kormányzati beruházások elhalasztására és ágazati különadók bevezetésére kell felkészülni.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3), Kerekes Zoltán, a Mercedes-Benz gyár karosszériaüzemének termelésvezetője (b4), Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG termelésért és ellátási láncért felelős igazgatósági tagja (b5) és Salacz László, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b6) a Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB sorozatgyártásának megindítását bejelentő ünnepségen Kecskeméten 2021. október 22-én.
