Érdekes körülményre hívta fel a figyelmünket a kata változása kapcsán Angyal József okleveles adószakértő – arra, hogy azok a családos kisadózók, akik a jogszabályváltozás miatt kiesnek a tételes adózásból, nyerhetnek is, mégpedig a családi adókedvezménnyel. Ha nagy a család, és a katás jól keres az év végéig, egész tekintélyes összegű „szja-visszatérítésre” tehet szert. Mutatjuk, hogyan. A nem főállású katásoknak pedig az év vége kedvezőbb lehet átalányadózóként, mint volt katásként.
Megnyílik a családi kedvezmény, ahogy ugrik a kata
A szabály az, hogy a katások nem érvényesíthetnek családi adó- és járulékkedvezményt, mert az általuk fizetett tételes adó nem számít sem szja-nak, sem járuléknak. Ezt a békát le kellett nyelniük a kisadózóknak. Viszont ha az új kataszabálynak nem felelnek meg, például azért, mert nem csak magánszemélyeknek számláznak, akkor szeptembertől más adózási módot kell választaniuk.
A kényszerű váltás kellemes mellékhatása lesz viszont a családos katások számára, hogy a választott új adózási formában (átalányadózás, egyéni vállalkozói, stb.) megnyílik számukra a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége.
Mert függetlenül attól, hogy az év első nyolc hónapjában nem voltak jogosultak katásként a családi kedvezményre, a hátra lévő négy hónapra akár az egész évi családi kedvezményt is bezsebelhetik, ha van annyi szja-köteles jövedelmük. A családi kedvezménynél ugyanis nem kell arányosítani, ha valaki nem egész évben szerzett szja-köteles jövedelmet.
Mint a NAV fogalmaz, a családi kedvezmény nem csak azokra a hónapokra jár, amelyekben valaki munkaviszonnyal rendelkezett. (De a munkaviszonyt helyettesíthetjük más szja-köteles jövedelemmel is.) A családi kedvezményt minden olyan hónapra érvényesíteni lehet, amelyben
- a kedvezményezett eltartott után valaki családi pótlékra jogosult,
- vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- vagy rokkantsági járadékban részesül,
függetlenül attól, hogy a munkaviszony hány hónapon keresztül állt fenn. Másképp fogalmazva a családi kedvezményt a teljes évi összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint – családi járulékkedvezményként – a társadalombiztosítási járulék összege terhére lehet érvényesíteni.
Szja-visszatérítéssel is felérhet
Tehát ha a katásnak van mondjuk három gyereke, hozzá elég jövedelme, és szeptembertől ez a jövedelem szja-köteles, akkor rögtön, havonta érvényesítheti a havi családi kedvezményt. Jövő év elején pedig, a következő adóbevalláskor az év első nyolc hónapjára járó családi kedvezményt is beállíthatja, ha volt hozzá elég bevétele az év utolsó négy hónapjában.
Az átalányadózást idén évi 24 millió forint jövedelemig lehet választani, de ha év közben választjuk, arányosítani kell. Tehát szeptember és az év vége között maximum 8 millió forint árbevétel szerezhető, amiből 40 százalékos költséghányad mellett 2 millió forint adómentes (de a főállású vállalkozónak ebben az esetben is meg kell fizetnie a minimálbér után az adót és járulékot), a költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után pedig fizetni kell az szja-t, a tb-járulékot (és a szochót). Tehát van miből érvényesíteni a családi adó- és járulékkedvezményt.
Három gyereknél akár 800 ezer forint is lehet, ami visszajárhat adóbevalláskor – tehát valahol az idei maximális szja-visszatérítés (809 ezer forint) nagyságrendjéhez mérhető. Ha kevesebb a gyermek, vagy kisebb a jövedelem, akkor persze kevesebb lesz a visszaigényelhető adó- illetve járulék, fordítva pedig több is lehet.
Egy biztos, azoknak a családosoknak, akik kikerülnek a katából, érdemes lesz ilyen szempontból is átszámolniuk majd az adóbevallásukat.
Jól járhatnak a katából kieső nyugdíjasok is az év végén
Angyal József lapunknak azt mondta, őt magát is meglepte, de kalkulátora szerint az év végi váltás a másodállású, illetve nyugdíjas katásoknak is pluszjövedelmet biztosíthat. Havi 550 ezer forint bevétellel számolva legalábbis a nem főállású, illetve nyugdíjas átalányadósok kevesebb adót és járulékot fizetnek, mint katásként fizetnének. A főállásúak viszont többet.
Egy főállású átalányadózó a havi 550 ezer forint bevétel mellett az év végéig 177 ezer forinttal több adót fizethet, egy másodállású azonban megtakaríthat majdnem 30 ezer forintot, a nyugdíjas pedig kis híján 67 ezer forintot. Persze jövőre, amikor teljes év lesz, akkor már mások lesznek a számok, az arányok.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán is található vállalkozói kalkulátor, amellyel az átalányadózás, illetve az egyéni vállalkozás adóterheit lehet megnézni. De ez éves bevétellel számol, nem az év végéig hátralévő négy hónappal.
