Az EU statisztikai hivatala 2001-ig visszamenőleg nézte meg az adatokat, cikkünkhöz azonban a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta eltelt időszakot emeltük ki. 2012 és 2014, illetve 2016 és 2018 között az előző évhez képest 4-5 százalékos emelkedést mértek a GDP esetében Magyarországon, amely bőven az uniós átlag felett volt. Ennél hosszabb növekedési szakasz azonban nem volt, ráadásul a visegrádi négyek közül Lengyelország rendre jobb eredményt produkált.
Bár a magyar kormány az egyik legfontosabb teljesítményének nevezi a külföldi befektetők idecsábítását (ezzel magyarázza a globális minimumadó elutasítását is), egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy a régióban nálunk növekednének a legjobban a befektetések. Bár 2012 és 2014, illetve 2017 és 2019 között nálunk volt a legmagasabb a befektetések előző évhez mért arányának növekedése (5 és 16 százalék között), Csehország és Lengyelország is hasonló utat járt be – ahogy az az Eurostat interaktív ábráján látható is.
A lakosság szempontjából az egyik legfontosabb adatot azonban külön infografikára is feltettük, és mint látható, igen érdekes eredményt hozott:
A visegrádi négyekhez, illetve az EU27-ek átlaga mellé hozzávettük Németországot és Ausztriát is, mivel ezekben az országokban összesen több mint 200 ezer magyar állampolgár dolgozik, így van összehasonlítási alapjuk a hazai árakkal szemben.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között több alkalommal is Magyarországon mérték messze a legnagyobb drágulást az előző évhez képest. 2011-ről 2012-re 5,7 százalék volt a drágulás, az uniós átlag kétszerese, 2020-ról 2021-re 5,2 úgy, hogy még a visegrádi országok közül is csak Lengyelországban volt tapasztalható hasonló mértékű drágulás, az uniós átlag pedig 2,9 százalék volt.
A vizsgált országok közül 2013 és 2016 között Ausztriában volt a legmagasabb a drágulás aránya, Magyarországon ekkoriban többségében stagnálás volt tapasztalható, Lengyelországban és Szlovákiában viszont 2015-ben és 2016-ban még olcsóbb is lett kicsivel az élet. Az összes vizsgált évet tekintve az látszik, hogy bár a magyarországi árváltozás nagyjából együtt mozog a többiekkel, itthon nagyobb a növekedés.
Az Eurostat összegezte a munkanélküliségi adatokat is és ez némileg árnyalja Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a júliusi kijelentését, hogy „az országban gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van”. Tény, hogy a munkanélküliek aránya 2021-ben 4,1 százalékos volt, és uniós szinten (8,3 százalék) ez alacsonynak számít, ám a régióban a cseh (2,8 százalék) és a lengyel (3,4 százalék) is jobb nála.
Az Orbán-kormányok a munkanélküliség csökkentésének egyfajta csodaszereként szokták emlegetni a közfoglalkoztatás átalakítását, az összehasonlításban azonban mégsem tűnnek ki a magyar eredmények. A reform 2011-től indult, a következő évben a munkanélküliek arányában még stagnálás mutatkozott, és ugyan 2013-tól folyamatosan csökkent az arányuk, ugyanez volt látható a visegrádi négyek többi országában is, vagyis
A trend ráadásul az uniós átlagban is hasonló, még ha az összes tagországot tekintve a munkanélküliség a magyarénál magasabb, 7 százalékos volt. A legtöbb uniós országban 8 százalék alatti volt az arány, a statisztikát a görög és a spanyol 15 százalékos munkanélküliség torzította el.
