A fővárosi autósok csaknem kétharmada akkor se ülne át, ha a tömegközlekedési bérlet, német mintára 9 euró (nagyjából 3600 forint) lenne havonta. Agglomerációs utaknál 18, még távolabbi útnál az autósok 12 százaléka használná a közösségi közlekedést – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Az olcsó bérletre ugyanakkor azonnal lecsapna a már jelenleg is a BKV, MÁV, Volánbusz járatain utazók 49 százaléka, illetve az egyéb módon – például biciklivel, gyalog – közlekedők 66 százaléka.
Különösen a kormánypárti szavazók ragaszkodnak az autóikhoz. Az összes közlekedési módot figyelembe véve 46 százalékos az olcsó közösségi közlekedést elutasítók aránya, a kormánypártiaknál ez az arány 56, agglomerációs utazásnál 32 százalék. A Mi hazánk és a Fidesz hívei között van a legtöbb az autós: 58 és 47 százalék, az ellenzékiek zöme – 63-74 százalékuk – már közösségi közlekedő.
Az olcsó bérlet főleg a 29 év alattiak, nyugdíjasok, inaktívak, 8 általánost végzettek, pestiek és panelben élők számára vonzó. A legérdektelenebbnek a 45-59 év közöttiek, a szakmunkások, a Budán és kertes házban élők.
A parkolási rendszer átalakításával az autósok alig egyharmada, a közösségi közlekedést használók több mint fele ért egyet. A fideszesek és a Mi Hazánk hívei a legelutasítóbbak, az ellenzékiek inkább támogatóak. A megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele támogatná a dugódíjat, a városhatárnál fizetendő behajtási díjat csak a megkérdezettek harmada tartja jó ötletnek.
A budapestiek többsége (pártválasztásától függetlenül) támogatná a nagy értékű (400 millió forintnál drágább) ingatlanok megadóztatását, bár a fideszesek jóval kisebb arányban. Az ellenzékiek az esetlegesen szükségessé váló spórolási intézkedések terén is megértőbbek.
A budapestiek alig ötöde támogatná anyagilag a fővárosi önkormányzatot, ha működése ellehetetlenül az elszabaduló infláció, a központi megszorítás és a háború okozta gazdasági válság miatt.