A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották:
- melyeknél a változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofit keletkezik (pl. bankok, kőolajipar),
- melyeknél a gazdasági helyzet miatt nem keletkezik extraprofit, de a teherviselő képességük egy bizonyos szintű adót elbír,
- a légitársaságok, amely részben luxusszektornak minősül, az igénybe vevők nagyobb része nem magyar állampolgár és az adók áthárítása a fogyasztókra nehezen megakadályozható.
Megállapítják, hogy a rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35% között mozog. A BKIK részletes elemzése rámutatott, hogy a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók.
Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3%. Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5%-os elvonást jelent.
Azoknál a pénzügyi vállalkozásoknál, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon. A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 db, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5 százalékos, az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent.
Tovább bontva azonban a pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit látható, hogy vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az epa, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben.
A BKIK szakértői a fizetendő adó alapján 4 csoportba osztották a pénzügyi vállalkozásokat.
- Az elsőbe azokat, amelyek esetében mindenképpen javasolt szerintük a rendelet módosítása: ezek a kézizáloghitelezési tevékenységet folytató társaságok.
A szektorban 17 társaság működik. A 2021. évi adózott eredmény 999 millió forint volt, míg az epa 908,4 millió forint, ami az átlagos adóteherhez képest extrém módon szélsőséges, Ez azért történhet meg, mivel a zálogházak, a tevékenység specialitásai miatt ügynökökkel dolgoznak, ezért a nettó árbevétel alapú számítás esetükben rendkívül torzító hatású. A kamara szerint fontos megemlíteni, hogy a kormányzat a zálogházakat mindig kiemelten kezelte, tekintettel a szektor sajátosságaira (működési modell, rendkívül kis mértékű, rövid futamidejű kölcsönök), valamint azért, mert az uzsorások visszaszorítása társadalmi prioritás. Nem véletlen, hogy a zálogházakra magasabb thm-plafon vonatkozik, mint a többi pénzügyi vállalkozásra, ahogy az sem, hogy a pandémia alatt a thm-plafon nem vonatkozott a erre a típusú pénzügyi vállalkozásra. Mindezek figyelembevételével a BKIK támogatja a zálogszakma azon javaslatát, hogy az epa a szektorra specifikus hiteltranzakciók száma alapján legyen meghatározva (figyelembe véve, hogy az átlagos kölcsön tranzakciók összege 50-60 ezer forint között van, ami éves szinten 800-900 ezer tranzakciót jelent ebben a szektorban). A pénzügyi vállalkozások által fizetendő átlag 15% körüli arány megvalósítása, valamint a zálogházak igazságos terhelése érdekében 170-200 forint/tétel közötti kölcsöntranzakciós adót lenne szerintük indokolt kivetni.
- A másodikba azokat, akiknél megfontolásra érdemes a rendelet módosítása. Két szektorra gondoltak itt, a hitelezést folytató, illetve a lízinggel foglalkozó társaságokra.
A hitelezést folytató társaságok-ból 69 működik. A 2021. évi adózott eredményük 6,65 milliárd forintvolt, míg az epa 4,43 milliárd forint, ami 66,5 százalékos elvonást jelent. A képet árnyalja, hogy amennyiben egy, a többi közül piaci súlyát tekintve lényegesen kiemelkedő társaság adatait nem számoljuk, akkor a szektor adózott eredménye 4,45 milliárd forint, míg az epa 2,6 milliárd forint, ami 40,8 Százalékos elvonást jelent.
A lízing társaságok (40 db) adózott eredménye 9,56 milliárd forint volt, az epa 2,87 milliárd forint lenne, így az elvonási arány 30,07%
Az elvonási mérték mindkét szektorban meghaladja a banki elvonás átlagát, ezért javasolja megfontolásra a BKIK e két szektor terheinek mérséklését.
- A harmadik szegmensben nem javasolják a rendelet módosítását, mivel az adóterhek az üzletág átlagához igazodnak.
Ide sorolják a work-out követeléskezelést/faktoringot (98 társaság), melyben az adózott eredmény 102,5 milliárd forint volt, az epa pedig 10,96 milliárd forint lesz, így az elvonási arány 10,7%. Valamint az üzleti faktoringot (10 társaság), 1,94 milliárd forint eredménnyel, 339 millió forint epával, 17,4 százalékos elvonási aránnyal, továbbá az egyéb pénzügyi vállalkozásokat (19 db) – ezek tavaly nem teljes évet zárt társaságok.
- A negyedik csoportba a speciális feladatokat ellátó pénzügyi vállalkozásokat sorolták (4 db, pl. GIRO Zrt., BISZ Zrt.), amelyek eredménye 880 millió forint volt, epája: 701 millió forint lesz, az elvonási arány 79,6%.
A légitársaságokra utasonkénti tranzakciós hozzájárulási díjat szabott ki a rendelet, amelyet az „légiközlekedésről szóló törvény. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek” kell megfizetni és behajtani a légitársaságokon, amivel jelentős adminisztrációs teher keletkezik. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban az utasra, azaz a jegyre kivetett adón kívül lehetőség van a repülőt, azaz a járatot adóztatni, a BKIK megfontolásra ajánlja, hogy az adóztatás egyszerűsítése és a versenyképesség megőrzése érdekében inkább járatonkénti átalány adót vessen ki az állam.
A BKIK a fővárosi vállalkozások általános gazdasági érdekképviseleti szervezeteként nagy hangsúlyt fektet a piaci versenyhelyzet kiegyenlített feltételeinek biztosítására. Hangsúlyozták, különösen fontosnak érzik ezt ez olyan terhelt körülmények között, amikor a gazdasági szereplőknek nagyobb terhet kell viselniük a társadalmi válság elkerülése érdekében úgy, hogy mindez a piaci erőviszonyokat ne torzítsa.
Kiemelt kép: A BKIK elnöke, Nagy Elek, aki a BÁV Zrt. többségi tulajdonosa.
