A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi köszöntette a megjelent időseket, majd az ülést az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kövér László a rendszerváltáshoz hasonlította a jelenkor kihívásait. A nyugdíjasok helyzetének javítását nemzeti feladatnak nevezte, az ország gazdasági lehetőségeihez képest.
Tisztelet és köszönet illeti a nyugdíjasokat – a nyugdíjnak is ezt kell kifejeznie.
Hangsúlyozta, Magyarország családbarát ország, amely a nyugdíjasok támogatását is magában foglalja. Emlékeztetett, a kormány azt ígérte, megőrzi a nyugdíjak értékét, és ezt meg is tartotta, 2010 óta 59 százalékkal nőttek a nyugdíjak, és 10 százalékkal nőtt a reálértékük – mondta, mire lett némi kétkedő zúgás a teremben. Megemlítette a 2016 óta kifizetett több száz milliárd forintnyi extra juttatásokat (utalványok, nyugdíjprémium), és beszélt a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről, valamint az idén nyári kiegészítő nyugdíjemelésről is.
A nyugdíj fontos, de nem minden. Kötelességünk mindent megtenni, hogy gondtalanabbá váljanak az idősek napjai. Az is kell, hogy hasznosnak érezhessék magukat az idősek, és egy közösség tagjai legyenek
– tette hozzá.
Amit megtartanának, és amiben változást szeretnének
Az idősek és nyugdíjasok elismeréséről szóló tervezet öt pontja több mint 100 olyan felvetést gyűjtött csokorba, amiket fontosnak tartanak az idősek az előzetes jelzések alapján – ezeket a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) elnöke, Karácsony Mihály ismertette. Helyet kaptak benne
- a nyugdíjas „vívmányok”, amelyeket szeretnének megtartani (például 13. havi nyugdíj, nyugdíjkorhatár),
- azok a problémák, amelyeket meg kellene oldani (például vegyes indexálás, a legkisebb nyugdíjak felzárkóztatása),
- a nyugdíj előtt állók igényei (például rugalmas nyugdíjba vonulás, évente tájékoztatás arról, hogy mennyi lenne a nyugdíj, szakképzési lehetőség nyugdíj előtt 3 évvel),
- a korszerű, XXI. századi nyugdíjrendszerrel kapcsolatos felvetések (például biztosítási- vagy a szolidaritási elv működjön-e, bruttó vagy nettó nyugdíj legyen-e, stb.),
- és egyéb nyugdíjas kérdések (például ukrán nyugdíjak, nyugdíjas igazolvány).
Külön kiemelte, mennyire tágul a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, a férfiak és a nők, a vidékiek és a nagyvárosiak, a friss nyugdíjasok és a korábban nyugdíjba vonulók nyugdíja között – ebben is szeretnének változást.
A nyugdíjasok komoly értékteremtő munkát végeznek
A Nézőpont Intézet az időskorúak társadalmi szerepvállalásáról készített kutatást, melyet Rózsa Péter ismertetett. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy az idősek nem csak azok, akik felveszik a nyugdíjat, hanem ők azok is, akik különféle értékteremtő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Ezeket megpróbálták számszerűsíteni is.
2018-ban például 115 ezer nyugdíjas dolgozott, ami 470 milliárd forintos hozzáadott értéket teremtett. A gyermekfelügyeletben is részt vesznek az idősek, 407 ezer gyermekre vigyáztak, ezzel jelentős terhet véve le a fiatalokról, mintegy 642 milliárd forint értékben. A családon belüli ápolásban, gondozásban is részt vettek – a 65 év felettiek mintegy 13 százaléka végzett ilyen munkát, cirka 100 milliárd forint értékben. Végeztek még önkéntes munkát is (a 65–69 évesek harmada, az idősebbek negyede), amely 144 milliárd forint körüli értéket teremt.
Megnézték azt is, hogy az idősek hogyan élik meg a kapcsolataikat a többi generációval. 70 százalék elégedett volt a kapcsolattartással, 25 százalék mondta csak, hogy gyakrabban szeretne találkozni a szeretteivel. A kutatásból kiderült még, hogy a 65 év felettiek 35 százaléka rendszeresen vigyáz az unokáira, 27 százalékuk tanácsokkal segíti a fiatalabb generációkat, 15–20 százalékuk besegít a fiataloknak a háztartásban.
Több ponton is szükség lenne nyugdíjreformra
Nyugdíjreform témában tartott előadást Farkas András nyugdíjguru. A nyugdíjszakértő szerint fontos lenne, hogy ne függjön ennyire a nyugdíj összege a megállapítás évétől – jelenleg kétszer annyit érhet egy mostani nyugdíj egy korábban megállapítotthoz képest – ugyanolyan életút mellett. Úgy gondolja, a nyugdíjemelési eljárásban lehetne ezt az eltérést korrigálni. Ehhez az kellene, hogy a nyugdíjemelés vegyes indexű legyen, és mellette tartalmazzon valorizációs, illetve szolidaritási korrekciót is, a kis nyugdíjúak felzárkóztatására.
A rugalmas nyugdíjba vonulást emelte még ki a NYPOE-tervezetéből, valamint a nők 40-es nyugdíjának felülvizsgálatát. Mint utalt rá, a férfiak jelenleg igen kevesen érik meg egészségesen a 65 éves nyugdíjkorhatárt, miközben a nők 40 korábbi nyugdíjba vonulást tesz lehetővé levonás nélkül. Az új, rugalmas nyugdíjba vonulásnak egységes szabályokat kell tartalmaznia, a korábbi nyugdíjba vonulásért cserébe egységes levonással – javasolta. Beszélt még a nyugdíjplafon 2013-as eltörléséről és az ezzel párhuzamosan kialakuló igen magas, akár milliós nyugdíjakról is, valamint az igen alacsony nyugdíjvárományokról szintén, megemlítve a katásokat, ekhósokat, őstermelőket, részmunkaidősöket, szürkén vagy feketén foglalkoztatottakat.
Kitért a nyugdíjas munkavállalást elősegítő lépésekre, és szorgalmazta, hogy a közszférában is korlátozásmentesen és szabadon dolgozhassanak a nyugdíjasok, anélkül, hogy le kellene mondaniuk a nyugdíjukról. A leendő nyugdíjasokra gondolva az öngondoskodás szerepét emlegette, a foglalkoztatási nyugdíjalapok létrehozása lenne szerinte a megoldás, amiben a dolgozó, a munkáltató és az állam is rész vesz a nyugdíj-előtakarékosságban. Becslése szerint 700 ezer magyar dolgozik jelenleg külföldön, ami kéthavi nyugdíjnak megfelelő járulékkiesést jelent a nyugdíjkasszából – szerinte ezt a kérdést is kezelni kellene. A nyugdíjprémiumról azt mondta, az mára a 13. havi nyugdíj mellett elveszítette a jelentőségét – szerinte az erre szánt mintegy 25 milliárd forintot inkább a 300 ezer legszegényebb nyugdíjasnak kellene adni.
A kisnyugdíjas könnyen érezhet nagyobb inflációt
A nyugdíjak és az infláció kapcsolatáról az SZTE professzora, Katona Tamás tartott előadást. Megemlítette, az elmúlt 12 évben több mint 30 százalékkal csökkent a forint értéke. Arra is kitért, hogy volt egy nagyon komoly pénzosztás tavaly év végén és idén év elején, illetve a gazdaságpolitika is magas inflációt eredményezett, bár ezt egy darabig tompították külső tényezők. Miután a maginfláció 12,2 százalék volt májusban, borítékolta, hogy a májusi 10,7 százalékos átlagos inflációnál nagyobb lesz a következő hónapokban a pénzromlás.
Hogy miért érzünk a statisztikában jelzettnél magasabb inflációt, arra több lehetséges okot is említett. Egyrészt hogy a pandémia miatt bizonytalanság vegyült az adatgyűjtésbe, hiszen az árfelírás helyett időnként telefonos lekérdezés történt. A fogyasztási kosár felborult a járvány alatt, de a módszer maradt, még mindig a két évvel korábbi kosarat használják. Külön megnézte, hogy az alapvető élelmiszereknél 30 százalékos volt az áremelkedés – emiatt is lehet magasabb az infláció érzete. És amiatt is eltérő lehet az inflációérzet, mert minden családnak más a fogyasztói kosara, ezért mindenkit másképp érintenek az áremelkedések.
Minél alacsonyabb nyugdíjból él például valaki, annál nagyobb a fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek aránya, így az ő inflációérzékelése emiatt közelebb lehet a 30 százalékhoz – magyarázta. Ezért lenne fontos minél hamarabb kezdeni valamit az alacsony nyugdíjakkal – tette hozzá.
Beváltak a nyugdíjas szövetkezetek
Az aktív időskor egyik lehetőségéről, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről, a szerzett tapasztalatokról az ELTE ÁJTK tanszékét képviselő Bak Klára beszélt. Ismertette a 2017 óta működő nyugdíjas szövetkezetek főbb jellemzőit, és kiemelte, a szövetkezetek nem csak rugalmas munkalehetőséget, illetve jövedelemszerzést biztosítanak, de közösséget is teremtenek a nyugdíjasok számára, illetve összekötik őket a munkahelyeken a fiatalabb generációkkal. A tapasztalatok szerint a partnercégek ki tudták alakítani azokat a munkaterületeket, amelyek megfelelnek az idősek és az adott cégek igényeinek is. A nyugdíjas szövetkezetek a munkán kívül rendezvényeket is biztosítanak, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy vonzóak legyenek az idősek számára. A kutatók úgy látják, mostanra jó gyakorlatok alakultak ki. A szabad közszférás munkavállalást ők is szorgalmaznák.
Némethné Jankovics Györgyi tolmácsolta az Európai Idősügyi Szervezet (ESO) elnöke, Jos Bertrand üdvözletét is. Az ESO az idősek érdekeit képviselik Európában, és az ENSZ-ben. A szervezet többek között azt vallja, olyan nyugdíjra van szükség, amely méltó megélhetést biztosít minden idősnek.
