Kemény vihar tört ki hétfőn a nemzetközi pénzpiacokon és nagyon úgy tűnik – legalábbis a nemzetközi befektetők megítélésében –, hogy Zuhannak a részvény, kötvény, kriptodeviza árfolyamok. Mi történik jelenleg és mit tehet az átlagember? Ezt vizsgálta a Bankmonitor szakértője.
A 2008-as nagy pénzügyi válságot követően először az USA, majd Európa is minden pénzügyi problémát pénznyomtatással kívánt megoldani (természetesen nulla közeli, vagy negatív kamatok mellett). Mindez egészen jól működött a COVID-járványig, amikor is kicsit sikerült „túltolni a biciklit” és olyan mennyiségű pénz jutott közvetlen a lakossághoz, hogy az a járvány elmúltával és a vásárlások hirtelen újraindulásával érdemi inflációt generált.
Először úgy tűnt, hogy ez az infláció csak átmeneti lesz. Átmeneti is volt, de nem abban az értelemben, ahogy a jegybankok remélték: a helyzet fokozatosan romlott és ma már mind az eurózóna, mind az USA 8% feletti inflációval küzd. Érdemes lehet ehhez viszonyítási pontot keresnünk: Az elmúlt napok eseményeiből a legfontosabbak, hogy az Európai Központi Bank beismerte, hogy lépéskényszerbe került és kamatot kell emelnie. Az USA-ban a már megkezdett kamatemelések gyorsításáról érkeznek hírek. Mindez oda vezetett, hogy a befektetők a kötvényeket már csak érdemben magasabb kamattal hajlandók megvenni. (Nem szép tőlük, hogy türelmetlenül már a jegybanki kamatemelés előtt több kamatot akarnak… de ez egy ilyen világ.)
Leegyszerűsítve: a jegybankok rosszul kezelték a helyzetet, ez nyilvánvalóvá vált, ami egészen komoly piaci árfolyamesésekhez vezet.
A tomboló – teljesen jogos – inflációs félelmek hatására az elmúlt egy hétben:
- az amerikai részvényindexek 10 százalékot, vagy ezt meghaladóan veszítettek értékükből,
- a német részvénypiac 9 százalékot zuhant,
- a befektetők a végső menedék felé indultak, az euró is érdemben gyengült a dollárral szemben,
- a kriptodevizák árfolyamzuhanása már csak „afterparty”-nak tűnik, a Bitcoin immár egyharmadát éri a pár hónappal ezelőtti csúcsértéknek (és ezzel sokkal jobban teljesít, mint a kisebb kriptodevizák).
Jelen helyzetben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elmúlt 14 évben alkalmazott „gyógymódok” ma nem bevethetők. Kamatcsökkentés helyett kamatemelésre, pénznyomtatás helyett a gazdaságban lévő pénz kivonására van szükség, mely értelemszerűen tovább ront a helyzeten.
Mi történik közben Magyarországon?
Ugyanaz, mint a nemzetközi porondon, csak sokkal nagyobb hullámokkal. Ugyan itthon az MNB előbb és nagyobb mértékben emelt kamatot, de a befektetők ma nem díjazzák az „egyedi magyar” megoldásokat a gazdasági kiigazításokban. Negatívan fogadták a szektoriális különadókat, az árstopokat és mindemellett napról napra jobban hiányzik az EU forrásokról szóló megállapodás. Utóbbit úgy kellene tető alá hozni, hogy a magyar kormány és az EU álláspontja nagyon sok érdemi kérdésben rettenetesen távol áll egymástól.
Fentieknek köszönhető, hogy
Nem mellesleg a rezsicsökkentés fenntartása minden hajszálnyi forintgyengüléssel még többe fog kerülni.
A 400 forint feletti euró árfolyamnál szinte biztosra vehetjük, hogy kisebb-nagyobb lépéseket tenni fog az MNB. Lehet ez váratlan kamatemelés, vagy a forint árfolyam megtámasztása a devizapiacon (a devizatartalék terhére).
vagy – marginális eséllyel – ha a nemzetközi pénzpiacokon hirtelen kisüt a nap.
Jelenleg 7,2 milliárd euró (közel 2 900 milliárd Ft) EU-s forrás lóg a levegőben Magyarország számára. Ez egy igen nagy összeg annak tükrében, hogy a májusban bejelentett kiigazítás 4 200 milliárd forintot tett ki 2022-re és 2023-ra.
