66 224 új nyugdíjat állapítottak meg tavaly – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adatigénylésünkre küldött válaszából.
Igaz, ha összeadjuk a kincstár által megadott sávos adatokat, akkor 66 179 jön ki, vagyis 45-tel kevesebb, mint amennyit összesítésként közöltek. Mint az alábbi táblázatban látszik, a kincstár az 1 és 2 millió forint közötti, illetve a 2 millió forint feletti új nyugdíjak pontos számát adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem írta be az általa küldött táblázatba, ugyanakkor jelezték, hogy nullánál több, de ötnél kevesebb volt ezekből. Ez alapján legfeljebb nyolc lehetne a különbség a két adat között, a 45-ös differenciára nem adott magyarázatot a kincstár.
Az adatokból az is látszik, hogy a megállapított új nyugdíjak zöme tavaly is a 100 és 300 ezer forint közötti sávokba esett.
Sokkal jobban kirajzolódik, milyen változások figyelhetők meg az új nyugdíjaknál, ha pár évet visszamegyünk az időben. Ehhez a 2017-től megállapított nyugdíjak, tavaly szintén közérdekű adatigényléssel megkapott statisztikáját vettük elő.
Tavaly és tavalyelőtt is viszonylag kevés új nyugdíjat állapítottak meg, amire a lépcsőzetes nyugdíjemelés újabb szakasza lehet a magyarázat. Látszik továbbá, hogy kevesebb kisnyugdíjat állapítottak meg, miközben a magasabb nyugdíjak száma nőtt. 2017 és 2021 között 27,5 ezerről 6 ezerre csökkent például az újonnan megállapított, 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjak száma, miközben 7,5 ezerről 16,7 ezerre emelkedett a 200 és 300 ezer forint közötti új ellátásoké. Az 500 ezer forintot meghaladó új nyugdíjak száma pedig majdnem a kilencszeresére nőtt ez idő alatt.
Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint 150 ezer forint körül volt az átlagnyugdíj, és a MÁK adatai alapján az új nyugdíjasok mintegy kétharmadának folyósítanak átlag feletti nyugdíjat. Átlag alatti ellátást a harmaduk, 23,8 ezer ember kapott, közülük több mint 1100-nak 50 ezer forintnál is kevesebb volt az induló juttatása 2021-ben. A kincstár ismét hangsúlyozta, hogy az alacsony összegű ellátásban részesülők jelentős része külföldről is kap ellátást, így szerintük az alacsony jövedelemkategóriák adatai nem tükrözik az érintettek valós anyagi helyzetét.
Az arányok jelentősen eltolódtak 2017 óta – akkor még a megállapított új nyugdíjak több mint 70 százaléka 150 ezer forint alatt volt, 2020-ban már több volt a 150 ezer forint feletti új nyugdíj, mint az az alatti, 2021-re pedig
Ha a tavalyi halálozásokat nézzük, szembeötlő, hogy a legtöbben a 100 és 150 ezer forint közötti nyugdíjat kapók közül haltak meg, majdnem 53 ezren az összesen 113 ezer elhunytból. 2017-ben még az elhunyt nyugdíjasok 87 százaléka a 150 ezer forint alatti ellátásban részesülők közül került ki, de 2021-re az arányuk 63 százalékra csökkent.
A historikus adatokból kiderül, hogy a Covid-járvány jelentősen megnövelte a nyugdíjas halandóságot.
Összességében tehát folytatódott a generációváltás a nyugdíjas társadalmon belül, a keresetek és a valorizációs szorzók növekedése miatt az új nyugdíjak jellemzően magasabbak, mint a régebbiek. A kis nyugdíjú, feltehetően idősebb emberek közül pedig továbbra is többen halnak meg.
Szerettük volna azt is megtudni a kincstártól, hogy hány nyugdíjas volt tavaly és idén januárban a fenti jövedelmi sávok szerint, azonban azt a választ kaptuk, hogy a kért bontásban nem állnak rendelkezésükre az adatok. Hozzátették, ezen adatok előállítására egy alkotmánybírósági határozat alapján nem is kötelezhetők. Megjegyzendő, hogy bár a KSH közöl adatokat a nyugdíjasok számáról, összeg szerint, de nem azokat a sávokat használja, amelyekkel a MÁK tavaly és idén is megküldte a nyilvánosan hozzá nem férhető adatokat.
A KSH 20 ezer forintos sávos adatokat közül – mi a lenti ábrán 40 ezer forintos sávokat alkalmaztunk, hogy közelítsük a statisztikát a MÁK-tól kapotthoz. A statisztikai hivatal adataiból látszik, hogy évről évre kevesebb lett a saját jogú nyugdíjasok száma, öt év alatt majdnem százezerrel. Egyúttal 2 millióról 1,6 millióra csökkent azoknak a száma, akik 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak, és 437 ezerről 752 ezerre nőtt azoké, akiknek ennél magasabb volt az ellátásuk. Ezen belül is megnégyszereződött a 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapók száma öt év alatt. De hogy közülük hányan kaphatnak milliós nyugdíjat, az nem derül ki a KSH adataiból. Farkas András nyugdíjszakértő májusban úgy becsülte, a havi egymillió feletti nyugdíjat kapók száma valószínűleg nem éri el a százat, és körülbelül tízen kaphatnak kétmillió forint feletti ellátást.
A MÁK-nál rákérdeztünk arra is, mennyi volt az átlag- és a mediánnyugdíj tavaly és idén januárban, de erre sem kaptunk választ. A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíjellátás átlagos összege tavaly országosan 150 571 forint volt – ha erre rátesszük az év eleji 5 százalékos emelést, akkor most 158 258 forint lehet az átlagnyugdíj, és a már jóváhagyott 3,9 százalékos korrekcióval 164 461 forintra emelkedhet júliustól.
