A tajkártyával való fizetés lehetőségét szorgalmazzák a magánegészségügyi szolgáltatók

Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben, vagyis azt, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási (tb) kártya – ismertette Lancz Róbert, az egyesület új elnöke online sajtótájékoztatón szerdán.

Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója kiemelte: fordulóponthoz érkezett a szektor, dinamikusan nő az igény a magánellátás iránt. A két Covid-év után a magánegészségügy a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen tényező lett – mondta.

Közös érdekünk a fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása,

fogalmazott.

Bemutatta azt az ötpontos tervezetet, amelyben a PRIMUS az állami és a magánellátás transzparens együttműködésére, a szektorsemleges finanszírozás megteremtésére, valamint az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű megvalósítására tesz javaslatot. Az egyesület javaslatai közül kiemelte, hogy fókuszba kell helyezni a prevenciót, ebben elindult már itthon a szemléletváltás. A magánszolgáltatók jelenleg is évi több tízezer szűrővizsgálattal járulnak hozzá az egészségmegőrzéshez, a privát szektor szűrési aktivitásait össze kell hangolni az állami szűrőprogramokéval.

Javaslatuk szerint a társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítené a magánszolgáltatónak, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást kell elérhetővé tenni.

Szeretnék elérni, hogy minden betegre a legkevesebb várakozási idő és a legtöbb figyelem jusson. Egyetértenek a kormányzati célokkal: valóban időszerű a várólisták csökkentése. A magánszektor készen áll arra, hogy számos ellátási területen tehermentesítse a közellátást – tette hozzá. Az orvos-beteg találkozóknál növelni kell a hasznos időt, hiszen a 20-30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5-8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció. Az orvos idejének jobb felhasználásával az állami és a privát ellátás hatékonysága egyaránt javítható – vélik.

Lancz Róbert szerint indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon.

Példaként említette, hogy ma a páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál az orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját, még akkor sem, ha a betegség komplexitása is ezt igényelné. Az átjárhatatlan rendszer a kisebb hazai településeken még nehezebben működtethető, az ellátást is stabilabbá tenné ezeknek az intézményeknek a közös finanszírozása – mutatott rá.

A PRIMUS javaslatának ötödik pontja szerint szakmai minősítési rendszert kell bevezetni, ennek részleteit az államnak a szakmai szervezetekkel, valamint az ügyfelek, a betegek képviselőivel közösen kell kidolgoznia.

Közlése szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a javaslatot jó tárgyalási alapnak tekinti, a két szervezet között a párbeszéd elindult, továbbá megkereste a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egészségügyi tagozatát is.

Lancz üdvözölte a belügyminiszter által bemutatott javaslatot, ami új működést irányoz elő az egészségügyben. Az MTI kérdésére kifejtette: közösen képviselnék a szakmát a VOSZ-szal és a MOK-kal a kormányzati tárgyalásokon, és a javaslatcsomagot bemutatják a jogalkotónak.

Az egyesületnek jelenleg 16 tagja van, ezek a hazai magánegészségügyi szektor meghatározó szereplői, amelyek 2020-ban 25 milliárd forint összesített árbevétellel, több mint kétezer foglalkoztatott és szerződéses jogviszonyban álló dolgozóval, valamint évi 1,4 millió orvos-beteg találkozóval rendelkeztek. Tervezik a tagbővítést, közepes és kisebb szolgáltatókkal.

(MTI)