Az elmúlt években egymást követték a nyilvánosságban a magyar kórházak szomorú állapotáról szóló történetek, illetve fotók, a Péterfy Sándor Utcai Kórház esetében azonban most változhat a helyzet: a hatósági építési engedélyezési rendszer szerint a Péterfy Sándor és Bethlen Gábor utca felé néző épületek közül egyet rövidesen lebontanak, hogy a helyén egy új, modern épület születhessen, az 1932–1943 között kialakított központi tömböt felújítják, az utcáról nem látható udvart pedig zöldítik majd.
Az intézményben folyó munkák terve 2018 júliusában vált nyilvánossá: a kormány egy rendelettel (119/2018.) az Egészséges Budapest Program részeként kiemelt beruházássá tette
azóta azonban egy szó sem esett a konkrét munkálatokról, illetve azok várható eredményéről.
A vonatkozó állami rendszerben 2021. december 16-án megjelent tervlapok esetében nem látszik ugyan, hogy kaptak-e jogerős építési engedélyt (ennek kiadási dátuma nem szerepel az adatbázisban), 2022. február 17-én azonban a projekt kapcsán megnyitották a bontás megindításához szükséges e-naplót, a munkáknak pedig a Bethlen Gábor utca felől már látszik a nyoma.
Kérdés, hogy ez milyen pénzből valósul meg: az 1520/2020. számú kormányhatározat (VIII. 14.) a 2020-as költségvetésből 60 milliárd forintnyi EU-s támogatást vagy központi forrást csoportosított át az elsődlegesen felújítást igénylő tizenhét fővárosi kórház – köztük a Péterfy – számára, hogy ott fertőtlenítési célú felújítások kezdődjenek, a 1710/2021. (X. 8.) számú határozat pedig újabb 14,805 milliárd kiosztásáról döntött, ezt azonban már csak tizenegy intézmény közt osztották meg.
A Péterfy 2020-ban született intézményi stratégiai és szakmai fejlesztési terve az évek óta üresen álló J épület mellett az E és a G jelű épületet is elbontásra javasolta, mivel azok
A tervcsomag elérhető lapjai szerint ezek közül végül csak a kórház első három épületének egyikeként, Freund Vilmos (1846–1920) tervei szerint épp százharminc éve született – legutóbb a diabetológiai osztálynak, illetve a magas vérnyomással küzdőket ellátó hypertonológiának otthont adó – téglaburkolatú J épület válik a földdel egyenlővé, a helyén pedig a munkák első ütemében egy több mint 57 méter hosszú, egy pinceszintet, illetve öt kórházi szintet magában foglaló szárny épül.
A bronz és tisztafehér színű alumíniumlemezekkel burkolni kívánt épület a telekbelső felé részben zöldhomlokzattal néz majd:
magában foglaló modern struktúra tetőszintjén a kültéri gépház, a klíma, a hőszivattyú, illetve a napelemek kapnának helyet, 23,84 méteres magasságával pedig pont beillene a környező bérházak közé.
A Bethlen Gábor utca felől új bejáratot, illetve mélygarázslehajtót nyitó projekt részeként a Rottenbiller utca felé új kijárat nyílna, de a belső kertet is gyökeresen átalakítanák:
Az egy 2018-as közbeszerzés eredményeként a Bajcsy-Zsilinszky Kórházon is dolgozó Perfektum Mérnöki Kft. által 1,8875 milliárd forintért elkészített tervek szerint a második ütemben az 1932–1943 közti, a Péterfy Sándor utca mentén álló modern épületek újulnának meg, ezek részletei egyelőre azonban nem ismertek, bár a vonatkozó rajz alapján egyértelmű, hogy modern légtechnikát, új ikerliftet, illetve hőszivattyút kap.
A terület átnézeti rajzán mindezek mellett egy érdekesség is felbukkan: az a későbbi bővítés lehetőségét sem veti el, így nem kizárt, hogy további kormányzati források esetén egy harmadik ütem tervezése is elindul majd.
Történet
A pesti kereskedők védegylete 1848-ban a VII. kerületi Hársfa utca 2.-ben nyitotta meg az első kórháznak beillő intézetét, amit négy évtizeddel később a mai Bethlen Gábor tér sarkára költöztettek. Az 1892-ben megnyílt, a Kozma utcai zsidó temető ravatalozója mellett számos belvárosi palotát és villát, illetve több kórházat is jegyző Freund Vilmos tervei szerint megvalósult épületegyüttes három évvel később a Ferencz József Kereskedelmi Kórház nevet vette fel, férőhelyeinek száma pedig gyorsan nőtt.
A környező épületek, illetve telkek felvásárlása után újabb és újabb épületekkel bővülő intézményt 1929-ben a Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet helyett már a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) tartotta kézben, ami a következő évtizedben létrehozta a ma ismert főépületeket. A korszak fontos építésze, a Kossuth Lajos tér déli oldala mellett az Astoriára néző MTA-bérpalotát, illetve a piarista rend rendházait és gimnáziumait is tervező Hültl Dezső (1870–1946) munkája nyomán született, felnyitható belső üvegtetőt is rejtő első óriás 1932–1934 között készült el, azonos arcú, eredetileg ügyviteli székháznak szánt szomszédja pedig egy évtizedes késéssel (1940–1943) lett az utcakép része.
A kórháznak a mosodát, a kazánházat, illetve a konyhákat is magában foglaló gazdasági épületeit (1932–1934) az újpesti városháza mellett a Szervita téri Török Bankházat (Böhm Henrikkel), illetve a Gellért Szállót (Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral) is megálmodó Hegedűs Ármin (1869–1945) jegyezte.
Az 1956-os forradalom napjaiban nem csak sebesülteket ellátó, de a szovjetekkel szembeszálló magyar felkelőket belső nyomdájának köszönhetően röpiratok tömegei mellett egy folyóirat, az Élünk számaival is buzdító intézmény arca a szocializmus évtizedeiben nem változott meg gyökeresen, kisebb-nagyobb fejlesztések azonban továbbra is folytak.
A rendszerváltás után a Fővárosi Önkormányzat kezelésébe került kórházat – ami ma már a Forradalom Kórháza címet is viseli – 2011-ben vette át az állam.
