Januárban 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és már azt is lehet tudni, hogy a magas infláció miatt idén ismét lesz nyáron, júliusban egy újabb, januárig visszamenőleges korrekció, 3,9 százalékos.
Csakhogy a KSH legfrissebb statisztikája azt mutatta, hogy áprilisban a 8,9 százaléknál is magasabb lett az éves infláció, egészen pontosan 9,5 százalékos.
És azt is lehet hallani, hogy a második negyedében még erőteljesebb lehet az áremelkedés, mint az elsőben.
Farkas András nyugdíjszakértő úgy véli, a júliusit követően novemberben is szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció. Ennek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté, amikor a KSH közli a január-augusztusi inflációt.
A nyugdíjszakértő megemlíti, az MNB akár 9,8 százalékos, az IMF pedig 10,3 százalékos éves inflációra számít, amelyek alapján ahogyan az inflációs várakozások – elsősorban az elhúzódó orosz-ukrán háború következményei miatt – megszaladhatnak.
Ha a január-augusztus időszakban ténylegesen mért inflációra alapozott várható éves infláció egy százaléknál kisebb mértékben haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9 százaléknál kisebb lenne), akkor egyösszegű kompenzációra számíthatnak az idősek. Abban az esetben viszont, ha a várható infláció több, mint egy százalékkal haladná meg a 8,9 százalékot (vagyis 9,9 százaléknál nagyobb lenne), akkor visszamenőleges nyugdíjemelésre kerülne sor.
A két eljárás közötti különbség az, hogy
- egyösszegű kompenzáció (emelési különbözet) fizetése esetén a novemberi nyugdíjjal együtt a január-december hónapokra járó emeléseket egy összegben fizetik ki, így a decemberi nyugdíj összege nem nő, viszont a következő év januári nyugdíj összegét az emelési különbözet egytizenketted részével meg kell növelni a következő évi rendszeres nyugdíjemelés végrehajtása előtt.
- A visszamenőleges nyugdíjemelés révén viszont a novemberi nyugdíjjal együtt kifizetnék a január-október hónapokra eső emelési korrekciót, majd a novemberi és a decemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezne.
A nyugdíjtörvény szerint ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az ugyanebben az időszakban mért általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani. Feltéve persze, hogy bármelyik index meghaladja a tárgyév januárjában végrehajtott 5 százalékos rendszeres (inflációs) nyugdíjemelés és idén az ehhez adódó 3,9 százalékos rendkívüli évközi nyugdíjemelés együttes mértékét.
