A Niveus Consulting Group felmérése alapján a megkérdezett vállalkozások 85 százaléka véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt két esztendőben. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk, mint most.
Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az országkilátásokat illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak 2023-2024-ben.
Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások
Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést/adókedvezményt, mintegy 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve 16% örülne, ha a magas energiaárak miatt beavatkozna az állam.
Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31 százalék mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő-racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.
Nem élnek az adókedvezményekkel
A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.
A cégek 31 százaléka nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15 százalékuk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8 százalékuk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel. Ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.
Nincsen egységes álláspont: nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az áfacsökkentést, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó a kamarai hozzájárulás, a béreket terhelő adók és a különadók csökkentését látná szívesen.
Problémákat okoz a háború is
A felmérést készítő cég kíváncsi volt arra is, hogy a közelmúlt eseményei mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra.
Az árfolyam-ingadozásnak nem meglepő módon 58% szerint kedvezőtlen hatása van – a forint gyengülése révén. Azok a cégek viszont, amelyeknél euróban keletkezik a bevétel, pozitív hatásról számoltak be (31%), 12 százalékuk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az áttérés az EUR könyvvezetésre, amellyel ügyfélörükben is egyre többen élnek.
Ami a bérek alakulását illeti, majdnem ugyanannyian mondták azt, hogy az átlagos bérfejlesztésük alacsonyabb, mint az infláció (54%), mint ahányuknál magasabb (42%).
Az infláció növekedését szintén nem meglepő módon, a döntő többség (92%) negatív hatásként értékelte. A jegybanki alapkamat emelése 58 százalékot érint negatívan, a vállalatok 35 százaléka nem tapasztal semmilyen hatást, 4 százalékuk szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre. Az orosz-ukrán háború a vállalatok közel 80 százalékának okoz problémát, döntően beszerzési gondokat, illetve a megemelkedett energiaárak miatt költségnövekedést említettek még.
A felmérést több száz fős mintán végezték, a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálták. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.
