A csalások egyre nagyobb problémát jelentenek, nemcsak a nagy, hanem a közép-és kisvállalkozások számára is. Visszaélések pedig mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak részéről előfordulnak. Az SAS „Point of Sale or Point of Failure” jelentéséből származó adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ágazatban még sosem volt ilyen magas a csalásokból és visszaélésekből származó veszteségek szintje.
- Tízből hét kiskereskedő pedig 1,62 százalékos éves veszteséget szenvedett.
- A termékvisszaváltás a kereskedők éves bevételének 12 százalékába kerül, amelyből 8% visszaélés.
A cég regionális marketingvezetője, Király András szerint ez egy olyan kérdés, amelyet a kiskereskedők már nem hagyhatnak figyelmen kívül. Az pedig, hogy időben észleljék, baj van, alapvető fontosságú, ezért a proaktivitást szorgalmazza. Egy 2 milliárd eurós éves bevétellel rendelkező cég számára az 1.62 százalékos veszteség nagyjából 32,4 millió euró mínuszt jelent évente.
Csalás vagy munkavállalói hanyagság
A kiskereskedők a csalárd tevékenység újabb és újabb formáiról számolnak be, beleértve a termékvisszaváltást, a hűségprogramok nem megfelelő használatát, az árak felülbírálását és a munkavállalói juttatások tisztességtelen felhasználását.
Király András szerint a csalók számos módszert és technikát alkalmaznak. A leggyakoribb közülük
- a sérült, nem kívánt vagy akár ellopott áruk visszaküldése.
Vannak új módszerek is, például
- visszaélnek az ajándék- vagy hűségkártyák működésével, valamint
- az önkiszolgáló pénztárak használatával kapcsolatos hiányosságokkal.
A veszteségek azonban emberi mulasztásból is származhatnak. Sok vállalatnál vannak olyan helyzetek, amikor a számlákat kétszer vezetik be a rendszerbe, így a befizető duplán törleszti. Még rosszabb forgatókönyv, amikor a terméknél/szolgáltatásnál a többszöri kifizetés már megtörtént, de teljesítés még nem. Ezek olyan veszteségek, amelyek oka hűtlen kezelésből, de akár hanyagságból is fakadhat.
A felmérést készítő cég szerint az adatok összegyűjtésével és elemzésével fel lehet tárni a veszteségeket okozó szabálytalanságokat. Példaként említik, hogy a nyomonkövetés részeként 3,5 millió eurós éves veszteséget tártak fel egy cégnél abból fakadóan, hogy az alkalmazottak több mint 10 százalékban visszaéltek a juttatásokkal, valamint 7 százalékban illegálisan bírálták felül az árakat.
