Az Eurostat oldalán három különböző évhez lehet hasonlítani a legfrissebb (2022. januári) harmonizált (tehát egymással összehasonlítható) fogyasztói árindexeket: az 1996-os, 2005-ös, illetve 2015-ös bázisok közül mi az utóbbit választottuk, és néztük meg, hogy az egyes kiadási csoportok árai hogyan változtak az elmúlt hét évben.
A 27 európai uniós országot figyelembe véve az árak átlagosan 12 százalékkal nőttek fél év alatt. Leginkább a lakhatással kapcsolatos, illetve a rezsiköltségek, és a szeszes italok, dohányáruk ugrottak meg, mindkét kategóriában 20 százalékos drágulás tapasztalható. Az utóbbi miattunk is magas: hazánkban hét év alatt átlagosan másfélszeresére nőtt az ebben a kategóriában található termékek ára. Ezen belül
A kategóriához tartozó 52,1 százalékos növekedéssel csúcstartóak vagyunk: egyik vizsgált országban sem tapasztalt az Eurostat ennél nagyobb drágulást. Második helyen van az EU-n kívüli Norvégia, illetve Belgium, ahol a lakhatással kapcsolatos, illetve rezsiköltségek 51,8, illetve 47,1 százalékkal nőttek.
Magyarországon egyetlen kategóriában kerülnek kevesebbe a termékek, mint 2005-ben – ez a hírközlés. Ezen belül hiába nőtt például a postai szolgáltatások (így a levélfeladás) díja bő negyven százalékkal, a mobiltelefon-készülékek ugyanennyivel kerülnek kevesebbe. Hazánkban egyébként átlagosan negyedével többet kell fizetni mindenért hét évvel ezelőtthöz képest – ezzel másodikak vagyunk az európai rangsorban. Igaz, Litvánia csak 0,4 százalékponttal előz minket.
Ábránk vízszintes tengelyén az európai országokat látja, a függőlegesen pedig az árindexeket. Vízszintes szaggatott vonallal jelöltük a 100-as árindexet (ami azt jelenti, hogy nem volt változás), függőleges szaggatott vonallal pedig az Európai Unió átlagát, illetve hazánkat. Az országok sorrendjét balról jobbra az döntötte el, hogy mennyivel nőttek az árak az elmúlt hét évben – ezeket az értékeket egy vonallal össze is kötöttük. Minden főbb kiadási kategóriát külön színnel jelöltünk, ezeket az ábra tetején található legördülő menüvel szűrni is lehet.
Grafikánkon az látszik, hogy a (sárgával jelölt) ruházat, illetve lábbeli a legtöbb országban olcsóbb lett (nálunk nem), és a (világoskékkel jelzett) hírközlési termékekért is kevesebbet kell fizetni a legtöbb országban.
A legkevésbé a nem EU-tag Svájcban romlott az emberek pénze: hét év alatt mindössze 1,7 százalékkal nőtt a szolgáltatások és termékek ára, a legnagyobb drágulás (a lakhatással kapcsolatos és rezsiköltségek esetében) is csak 7,1 százalék volt. A legnagyobb árcsökkenés Hollandiában volt tapasztalható, ahol az oktatásért (az előkészítőtől az alapfokún át, egészen a felsőfokúig) közel feleannyit (44 százalékkal kevesebbet) kell fizetni, mint az előző évtized közepén. Hazánkban eközben a fizetős tanulás 20 százalékkal kerül többe.
A hazai átlagon (24 százalék) felül drágultak (a szeszesital-kategórián kívül) az egészségügyi szolgáltatások (27 százalék), az élelmiszerek, illetve alkoholmentes italok (33 százalék), továbbá a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (39 százalék). Az egészségügyi szolgáltatások drágulásában csúcstartók vagyunk: a mi 27 százalékunkkal szemben az uniós átlag mindössze hét százalék volt, ráadásul van két olyan ország is (Svájc és Franciaország), ahol kevesebbe kerül gyógyulni, mint 2005-ben.
A dohánytermékek mellett bőven akadnak még kiugró drágulások itthon:
- 80 százalékkal többe, közel kétszeresébe kerülnek az asztalosok, vízvezeték-szerelők, illetve a villanyszerelők szolgáltatásai.
- Arányaiban ennyivel többet kell fizetni a zöldségekért, illetve a krumpliért is (az osztályozásban ez két külön kategória).
- 60 százalékkal többe kerülnek a virágok, közel 70 százalékkal többért dolgozik a festő, és arányaiban ennyivel kell többet fizetni a krumpliért.
És hogy mit éri meg jobban venni?
- 60 százalékkal kevesebbe kerülnek a könyvek. (De ez nem sokáig lesz így.)
- Ötödével kevesebbe kerül az internet.
- 10 százalékkal kell kevesebbet fizetni a repülőjegyekért is.
