Magyarországon több mint egymillió ember szorul időszakosan vagy állandóan gyógyászati segédeszközökre, tehát nem „pár ember” problémájáról van szó. A szektorban mintegy ezer cég nagyjából harmincezer munkavállalót foglalkoztat, a hazai orvostechnikai cégek (többségében kis- és középvállalkozások) közel 80 százaléka magyar tulajdonban van. Az érintetteket közel 700 gyógyászati segédeszközöket árusító üzletben, szakképzett munkatársak szolgálhatják ki.
A fő probléma a szervezetek szerint az, hogy a finanszírozási árak 2003 óta gyakorlatilag változatlanok. Tehát az elmúlt 18 évben a támogatotti termékkörben megvalósult áremelés 0% volt, miközben:
- az összes importált terméket érintő euró árfolyam 253 forintról 365 forintra nőt (+41%),
- a szektorban dolgozó, mind az 1000 hazai munkáltatót érintő minimálbér 50 ezer forintról 167 400 forintra nőtt (+234%) és
- az összesített fogyasztói árindex (infláció) változása +98,8%. (Azaz 19 880 forint lenne szükséges ma ahhoz, hogy a 2003. évi 10 000 forint értékénél legyünk.)
A hatósági ár már most sem fedezi a szaküzletek beszerzési árát a járóbotok, járókeretek, rollátorok (kerekes járókeretek), szobai WC-k, standard kerekesszékek esetén. Mivel ezen termékeknél minden egyes eladott darab után veszteség keletkezik, e miatt a gyógyászati segédeszköz (gyse) szaküzletek nem forgalmazzák, illetve TB-támogatással nem forgalmazzák, ezeket a termékeket.
Példát is hoztak arra, mit is jelent ez:
- fix szobai wc beszerzési ár 17 890 forint, közfinanszírozott (NEAK) ár 15 190 forint, eladáskor keletkező „haszon” -2700 forint.
- gördülő szobai wc beszerzési ár 23 760 forint, közfinanszírozott (NEAK) ár 20 200 forint, eladáskor keletkező „haszon” -3560 forint.
- háromlábú bot beszerzési ár 2840 forint, közfinanszírozott (NEAK) ár 1990 forint, eladáskor keletkező „haszon” -850 forint.
- rollátor beszerzési ár 19 990 forint, közfinanszírozott (NEAK) ár 14 610 forint, eladáskor keletkező „haszon” -5380 forint.
Ráadásul mint írták, a gyse-importőrök szállítási készsége is romlik, egyszerűen másik, magasabb árat adni tudó EU országba adják el, és szállítják ki a készleteket, ami az árak további emelkedését, készlethiányt és ellátási zavarokat okoz.
E termékek köre rohamtempóban bővül, számuk csak 2021 márciusa óta az ötszörösére duzzadt. A már említett eszközökön felül ellátási zavar várható az inhalátorok, szívók, kompressziós harisnyák, pólyák, tesztcsíkok, penek (pl. inzulinadagoló eszköz), fecskendők, TENS terápiás eszközök, sztómaterápiás eszközök, katéterek, vizeletgyűjtő zsákok, tájékozódási segédeszközök, antidecibitus párnák és alátétek körében is.
Külön megemlítették az egyedi méret alapján gyártott termékeket és ezek hazai gyártóit. E mintegy 300 magyar kis- és középvállalkozásban közel 1000 fő, egészségügyi szakdolgozói szakképesítéssel rendelkező szakember dolgozik, akik nélkül nem jutnának például a cukorbetegek sem speciális cipőkhöz. A közlemény szerint e magyar cégek az európai finanszírozási átlagár 30-40 százalékát kapják meg jelenleg támogatásként, miközben ugyanazoknak az uniós előírásoknak (pl. MDR, ISO, UDI) kell megfelelniük, mint bármely más, az EU-ban dolgozó cégnek.
Nem történt érdemi intézkedés
A problémát érzékelte a magyar kormány is, egy a Pénzügyminisztérium által összehívott megbeszélésen a minisztériumok és a finanszírozó szervezet képviselői is egyetértettek a szakmai szervezetekkel abban, hogy az ellátást veszélyeztető akut problémákat haladéktalanul meg kell oldani. A kormányzat képviselői hangsúlyozták, hogy a kritikus árrésű és a közfinanszírozott fogyasztói árnál magasabb áron beszerezhető termékek hiánya nem akadályozhatja az orvosi rendelvények alapján történő gyógyászati segédeszközök kiszolgálását.
Mindazonáltal a gyógyászati segédeszköz támogatási rend korrekciója és modernizálása tárgyában megkezdett konstruktív tárgyalássorozat (részben a pandémia okán is) megszakadt, érdemi intézkedés sajnos nem történt.
Az importőrök (kötszer, pelenka, kerekesszék) és az ortézisek (olyan testközeli eszközök, melyek a test elveszett funkcióit pótolják) hazai gyártói az utóbbi hetekben arról tájékoztatták a viszonteladó partnereiket, hogy 2022 januártól további 10-20 százalékos áremelések várhatóak. Így
Muszáj sürgősen lépni
A szakmai szervezetek a tárgyalások során számos, a problémát különféle módon orvosló konkrét megoldási javaslatot dolgoztak ki és mutattak be a döntéshozóknak (pl.: a közfinanszírozott árak azonnali, végleges vagy átmeneti, differenciált emelése az érintett eszközcsoportokban; egyszerűsített áremelési kérelmek befogadása és rövid határidővel történő elbírálása, bevezetése; a támogatott gyse-k teljes körének 5 százalékos áfakörbe vonása; stb.)
Az 5 szakmai szervezet elsősorban az érintett, gyógyászati segédeszközre szoruló 1 millió magyar ember ellátásának érdekében fordult most a nyilvánossághoz. A kormányzat ismeri és elismeri a problémát, mint ahogy érdemi tárgyalások is folytak a megoldás érdekében, de egyszerűen kifutunk az időből. Ezért a releváns döntéshozók – elsősorban a EMMI, a NEAK, és a Pénzügyminisztérium – azonnali intézkedését várják és sürgetik. A szakmai szereplők továbbra is készek az együttműködésre, a javaslattételre, és az ellátást veszélyeztető problémák egyszerűen megvalósítható, és Magyarország költségvetését kímélő megoldására.
Abban is messzemenően bíznak, hogy kormányzat képviselői, a korábbi megbeszéléseken képviseltek és elhangzottak mentén, nem fogják több 100 ezer honfitársunkat ellátatlanul hagyni, és ezzel megalázó helyzetbe hozni, vagy akár életüket veszélyeztetni.
