A kiskereskedelmi különadót is módosító törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek hétfőn a kormány. Ez elsősorban a legnagyobb külföldi élelmiszerláncokat célzó lejárat-közeli élelmiszertermékek új szabályozásáról szól, melynek keretében bírságot és szankciókat is bevezetne a kormány. Emellett ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát is emeli. A 100 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező kisker cégeknek eddig 2,5 százalékos különadót kellett fizetniük, de jövő február 1-jétől 2,7 százalékra emelkedne a teher, ha a parlament is megszavazza.
A kormány eredetileg a 2021-es évben összesen 64,8 milliárd forintos bevételt várt a kiskereskedelmi különadóból, ezt idén nyáron 54 milliárd forintra csökkentette. Jövőre viszont már 76,3 milliárd forintnyi bevételre számít a láncoktól.
A Portfolio.hu azt nézte meg, mennyi plusz terhet jelent ez az érintett hat élelmiszerláncnak, forgalmi adataikból kiindulva. Számításaik szerint a legmagasabb adókulcs nyomán (a 2020-as bevételi adatok alapján) a hat legnagyobb áruházlánc (Lidl, Spar, Tesco, Auchan, Penny Market, Aldi) a 2,5 százalékos adómérték mellett összesen 56 milliárd forintot fizetne a költségvetésbe, viszont a 2,7 százalékra emelt adóteher mellett már 61 milliárd forintra rúghat a sarc.
Számításaik szerint a legnagyobb láncok különadó-terhelése így változik:
- A Lidl a becsült 14,2 milliárd forint helyett 15,4 milliárdot fizethet be.
- A Spar 13,3 milliárd forint helyett 14,3 milliárd forintot.
- A Tescónak 12,3 milliárd forint helyett 13,6 milliárd forintot kell befizetnie.
- Az Auchannak 6,4 milliárd forint helyett 6,9 milliárd forintos különadóval kell számolnia.
- A Penny Market esetében az 5,2 milliárd forintos tehet 5,6 milliárd forintra emelkedik.
- Az Aldinál a különadó kötelezettség 4,8 milliárd forint helyett várhatóan 5,2 milliárd forint lesz.
Az is valószínűsíthető, hogy feltehetőleg 5 milliárd forintnál is több lehet a kötelezettségnövekedés, hiszen a láncok forgalma idén is emelkedett, így a magasabb űrbevétel után magasabb lehet az adó is.
Ha a költségvetést nézzük, ahhoz képest a feltételezett 5 milliárd forint plusz bevétel nem jelentős, de a szakportál szerint úgy tűnik, már minden többlet milliárdra szüksége van a kormánynak.
Az Mfor.hu is számolt, nekik az jött ki, hogy a Lidlnek 18,09 milliárd forint lehet a megemelt adó, a Sparnak 17,01 milliárd forint, a Tescónak 15,849 milliárd forint, az Auchannak 9,612 milliárd forint, a Pennynek 8,289 milliárd forint, és az Aldinak 7,884 milliárd forint. A szintén bőven százmilliárd forint feletti forgalmat bonyolító hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) viszont továbbra sem kellene megfizetniük a kiskereskedelmi különadót, mivel nem egy kézben vannak.
Hozzátették, ha megnézzük a társaságok 2020-as adózott eredményét, amelynek tartalmaznia kell a tavaly bevezetett 2,5 százalékos sarcot, akkor azt láthatjuk, hogy a Tescót kivéve a többi nagy élelmiszer-kereskedelmi lánc nyereséges volt. Nekik vélhetőleg különösen fáj majd az adóemelés, de a Spar, az Auchan és a Penny Market esetében is a nyereség 10 százalékát meghaladó mértékű lesz az adóemelés hatása.
