A benzin átlagára átlépte a literenkénti 500 forintot. Ennek apropóján megnéztük, hogy 1995 óta mik drágultak a leginkább – ebben segítségünkre volt a Központi Statisztikai Hivatal adattáblája, amelyben 140 termék, illetve szolgáltatás árának évenkénti változását követhetjük nyomon. Mi ezekből szűk három tucatnyit válogattunk ki:
- köztük vannak azok, amelyek a legnagyobb mértékben drágultak,
- és az alapvető élelmiszerek is rákerültek a listánkra.
A vizsgált termékek, illetve szolgáltatások közül leginkább a fűszerpaprika drágult: a jelenlegi kilogrammonkénti árából huszonhat évvel ezelőtt közel egy mázsányit lehetett volna vásárolni. A kiugró drágulás miatt a paprikát nem is ábrázoltuk alábbi grafikánkon (a tízszeresére dráguló termékek eltörpültek volna mellette), ahol az általunk kiválogatott tételek láthatók a drágulás mértéke alapján csökkenő sorrendbe rendezve.
Az ábránkon első helyen szereplő nyolctekercses vécépapírért tavaly átlagosan 890 forintot kértek – harminchétszer annyit, mint 1995-ben. Ha valaki tavaly gyerekként vasárnap állatkertbe látogatott Magyarországon, 1810 forintot kellett kipengetnie, míg az ezredforduló előtt öt évvel ehhez elég volt mindössze 50 forint. A kilogrammonként jelenleg több mint négyezer forintba kerülő akácméz ára 2018-ban szabadult el: 2017-ben alig ezer forintba került egy kilogramm belőle, egy évvel később viszont már 3,5-szer annyit kellett fizetni érte.
Valószínűleg megérezte a zsebén az elmúlt évtizedeket az, akinek a múzeumlátogatás a hobbija: míg 1995-ben 49 forint volt átlagosan egy belépőjegy, addig tavaly már 1090 forint. A lelki teher mellett anyagi kihívás egy temetés is: míg az alapszolgáltatásokért huszonhat éve alig 15 ezer forintot kellett fizetni átlagosan, addig tavaly már több mint 260 ezer forintot. Tizenhatszor többet (1390 forintot) kell fizetni most egy doboz cigarettáért, míg a szemétszállítás 140 forint helyett már 2050 forintba kerül. A férfi hajvágásért, illetve a szombat esti mozijegyért tizenkétszer, az összkomfortos önkormányzati lakások havi bérléséért négyzetméterenként tízszer többet kell fizetni.
A vonaljegyek (országosan) 34 forint helyett 308 forintba kerülnek – ezek nagyjából hasonló arányban drágultak, mint a görögdinnye, aminek kilogrammjáért 33 forint helyett már 278-at kell fizetni. Bár a víz, az áram és a gáz is drágult 1995 óta, 2013-ról 2014-re mindegyik lakossági ára csökkent, azóta pedig ugyanazon a szinten van a rezsicsökkentés miatt.
A 95-ös oktánszámú, ólommentes benzin literjét 1995-ben 97 forintért tankolhattuk az autónkba – tavaly ugyanezt 359 forintért tehettük meg. A gázolaj 83 forintról 372 forintra drágult 26 év alatt –, ehhez jött tehát hozzá a literenkénti 130 forintos drágulás egy év alatt. Mindeközben a minimálbér közel tizennégyszeresére, a nettó átlagkereset pedig tízszeresére nőtt 1995 és 2020 között.
Ha az egeret az egyes termékek/szolgáltatások alatt található csúszkára viszi, akkor megnézheti a drágulás pontos mértékét, illetve azt is, mennyi volt az adott tétel átlagos ára 1995-ben és 2020-ban.
