A jövő egyik legfontosabb technológiája az akkumulátor, az energiatárolás lesz, Magyarország pedig azt a célt tűzte ki, hogy Európában a második legnagyobb gyártási kapacitással bíró tagállam legyen Németország után. Ezt Palkovics László innovációs miniszter közölte a kínai Huawei által szervezett csúcstalálkozón.
A nagyhatalmi törekvés nem új keletű, évek óta készíti a terepet a magyar kormány a befektetők számára: 2017 decemberében már létezett a Samsung SDI gödi gyára, lehetett tudni, hogy megépül a dél-koreai SK Innovation komáromi gyára, Miskolcon pedig a japán GS Yuasa Corporation építhet akkumulátorgyárat. Az elmúlt években 14 jelentős távol-keleti, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházás valósult meg Magyarországon, és még újabbak érkeznek. Ezzel a világon a tizedik helyen áll az ország az elektromos akkumulátorok exportálásában, de a várakozások szerint – amennyiben a beruházások üteme így folytatódik – az első öt közé kerülés is reális lehet – derült ki az Óbuda Group áttekintéséből.
Arról azonban nem beszélnek a potentátok, hogy ezek a beruházások mivel járnak azok számára, akiknek a lakóhelye közelében egyszer csak kinő egy akkumulátorgyár. Gödön épült az első üzem – a helyiek éjjel-nappal szenvednek a zajtól, nem tudják, a veszélyes anyagok miatt biztonságban érezhetik-e magukat, és a gyár bővítésével arra számítanak, hogy még rosszabb lesz a helyzet. Válaszokat pedig hiába várnak a kérdéseikre, beleszólásuk nincs abba, hogy mi történik körülöttük.
A kormány támogatásával a Dunakanyar közelében, közvetlenül a lakóövezetek mellé is telepítenek üzemeket. Erről készítettek megrázó videót az ELTE humánökológia mesterszakos első és másodéves hallgatói, megszólaltatva gödieket és komáromiakat is. Azt szerették volna megmutatni, kik állnak a harmadik oldalon, amikor egy kormány és egy multi megegyezik valamiben. A településeken élőket szólaltatták meg, akiknek semmi hasznuk a beruházásokból, de a legközvetlenebb elszenvedői az egésznek. Íme néhány erős állítás a filmből:
- Az egyik városrész házai 50 méterre kezdődnek a gyártól. Az Egyesült Államokban az ekkora beruházásokat – például a Tesla gyárát – mindentől távol, a sivatag közepére telepítik.
- A természet közelsége miatt költöztek ide az emberek, de azóta eltűnt az erdő, a csend és a harmónia. Zajszennyezésben kénytelenek élni. A multit nem érdekli, mi lesz az itt lakók életével.
- Pulzáló, sivító zaj van. Éjszaka rendszeresen felébrednek erre a környéken lakók.
- A gyárat folyamatosan bővítik.
- A hatóságok mindenhez asszisztálnak.
- Működési engedély nélkül működhetnek a hatalmas beruházással létrehozott üzemrészek, pedig egyébként egy sarki gyroszos sem teheti meg ezt. (A kormányhivatal állapította meg, hogy Gödön a Samsung-gyár B és C zónája működött engedély nélkül.)
- Nincs rászorítva a profitorientált multi gyára, hogy őszintén kommunikáljon, és figyelembe vegye a lakosság érdekeit.
- Nem igaz, hogy zömében magyaroknak, vagy helybélieknek adna munkát az üzem – Gödön a dolgozók mintegy fele külföldi, többségében ukrán, de dolgoznak koreaiak, vietnámiak is. (Ez már csak azért is érdekes, mert a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról szóló törvény részben a munkahelyek megőrzésével indokolta az intézkedés szükségszerűségét.)
- Elértéktelenedtek a lakók legnagyobb vagyontárgyai, vagyis az ingatlanjai. Nem kártalanítják az érintett embereket. Azt mondják, nincs jelentős környezeti hatás.
- Sóskúton fogják újrahasznosítani az akkumulátorgyártásban keletkező magzatkárosító hatású veszélyes anyagot. A tervek szerint évi 25 ezer tonnát fognak Sóskútra szállítani, majd vissza Gödre.
- Az akkumulátorgyártásban használt elektrolit robbanásveszélyes, hidrogén-fluorid szabadulhat fel, ami fél órán belül halált okozhat. Baleset esetén sziréna figyelmeztet, hogy mindenki zárkózzon be azonnal. Elektrolitgyár is lesz Sóskúton.
- Az egész csak a profitról szól, semmi másról.
