Egyikük sem tervezte, hogy vállára veszi a Jutát, végül mégis átvették az üzletet az édesapjuktól, Simon Pétertől. Mikor és miért határoztak úgy, hogy folytatják a családi vállalkozást?
Simon Zsuzsa (S.Zs.): Gyerekkorunktól bejártunk az üzletbe, szerettünk ott garázdálkodni, megkérdezni a vevőket, miben segíthetünk, beütni a kasszába a tételeket. De eredetileg ruhaboltot szerettem volna nyitni, aztán amikor túl voltam a főiskolai kötelező gyakorlaton, azt gondoltam, jó lehet egy multinak dolgozni, de a saját üzletünkben talán még jobb lenne. Így kezdtem a Jutánál 2007-ben, és azóta is itt dolgozom.
Simon Anna (S.A.): Amikor befejeztem a külker főiskolát, egy bankban helyezkedtem el. Édesapánk akkor már visszavonulóban volt, és Zsuzsi kapacitált, hogy álljak be mellé: együtt vigyük tovább az üzletet. Ezt én nem terveztem és nem is érdekelt, inkább pszichológia szakra szerettem volna járni. Zsuzsi azt mondta, hogy a Jutából majd elvégezhetem a pszichológiát. Fel is vettek, de aztán nem lett a pszichológiából semmi. A vizsgák december-januárban vannak, az óra-ékszerüzletekben pedig éppen ez a főszezon, nem lehet ilyenkor főiskolára járni, vizsgázni.
Mit őriztek meg abból, amit az alapítók, édesapjuk és a nemrég elhunyt Zinner Tamás, a nagybácsi létrehozott, mit tartanak a legfontosabbnak, hogy tovább vigyék?
S.Zs.: Hogy ebben a szakmában a szóbeli megállapodás ugyanúgy köt, ahogy az írásos szerződés. És mindig a vevő az első, a lényeg, hogy elégedetten távozzon, a kéréseit, az igényeit maradéktalanul teljesítsük.
S.A. Az értékek közül a legfontosabb, hogy megadjuk a munkavállalóinknak a tiszteletet, megpróbáljuk megbecsülni őket, megtartani a családias, bensőséges hangulatot, azt az érzést, hogy szeretnek bejárni ide a lányok, mert ez egy jó munkahely.
Mi a munkamegosztás Önök között?
S.A.: Röviden: Zsuzsi kitalálja, én pedig lehúzom őt a földre, de jól kiegészítjük egymást. Zsuzsi felel az öt üzletért, én a webáruházért. A cél közös, az, hogy a cég minden nap fejlődjön, jobb legyen, az odavezető vezető utat viszont nem mindig ugyanúgy képzeljük el. Ő szeret nagyobbakat álmodni, ő a koncepciótervező, én a részleteket dolgozom ki, hiszen a döntéshez olyan földhöz ragadt dolgokat is kalkulálni kell, hogy az új ötlet megvalósítása mennyi időbe telik, mennyi a megtérülés stb. Végül megállapodunk félúton, mindig közös döntések mentén fejlesztjük a vállalkozást.
Mi kellett ahhoz, hogy három évtizeden át fennmaradjon a Juta, milyen nagy stratégiai lépésekre volt ehhez szükség?
S.Zs.: Amikor édesapánk elkezdte, a 90-es években elegáns utcai üzleteink voltak az Erzsébet körúton, a Kígyó utcában és a Haris közben. Amikor azonban megjelentek a plázák, a Westend, a Mammut, észre kellett vennünk, hogy változik a piac, az utcai üzleteket elhagytuk és beköltöztünk a bevásárló központokba. Ez hatalmas váltást jelentett, de muszáj volt meglépni.
S.A.:Ami a termékeket illeti, ott is hasonlóan nagy váltásra volt szükség. A 90-es években luxusmárkákkal kezdtünk, olyanokkal, mint a Breitling vagy Ebel óra. De amikor szűkült a kereslet az üzleteinkben, akkor lépnünk kellett, így fordultunk a divat felé, így kerültek a kínálatunkba olyan márkák, mint a Thomas Sabo, a Calvin Klein vagy a Pandora. Nagyon izgalmas volt a váltás, ugyanakkor hatalmas a kontraszt a luxusmárka és az 50 ezres tételek között. A piac azonban ezt diktálta.
Ide kapcsolódik a nagy dobás, a Pandora felfedezése: egy kiállításon vette észre a dán divatmárkát Zsuzsi és az édesapánk még 2009-ben, rögtön ráéreztek, hogy ez a legnagyobb újdonság, és ezt kell behozni Magyarországra. Akkor még senki sem ismerte, mi vezettük be a márkát a magyar piacra. A Pandora most van a csúcson, de kellett úgy 10 év, hogy felvirágozzon.
Hogy néz ki most a klasszikus termékek és a divatékszerek között az arány az üzleteikben?
A lényeg, hogy mi csak márkás órákkal és ékszerekkel foglalkozunk. A divatnak megfelelően váltunk, keressük mindig az új márkát, hogy először a mi üzletünkben lehessen megtalálni. Egyébként az arany is egyre „érzékenyebb” a divatra, a klasszikus eljegyzési és esküvői gyűrűk mellett a vevők egyre érdekesebb fazonokat keresnek, nem akarnak tucatárut, kommersz aranyékszereket venni.
A plázákban sok a vevő, de hogyan érik el, hogy be is térjenek a Jutába?
S. Zs.: Mindenekelőtt professzionális eladóink vannak, akiknek az oktatásába rengeteget fektetünk, hogy mindent tudjanak a márkákról, az anyagokról, hogy a vevők minden kérdésére tudják a választ. Nagy gondot fordítunk a kirakatainkra, folyamatosan megújulnak, arra törekszünk, hogy a legszebben, a leggusztusosabban legyenek kihelyezve a termékek. A kirakat lehetőséget nyújt a portfólió legszebb darabjainak kihelyezésesre. Szoktunk viccelődni, hogy a nagykereskedőink a külföldi partnereiket nem magukhoz, hanem hozzánk hozzák, mert olyan szép a kirakatunk.
Hogyan alakítják a Juta kínálatát, hogyan tudják követni a divatot?
S.A.: Németországban, Münchenben és az olaszországi Vicenzában tartott ékszerkiállításokon merítünk leginkább ötleteket. Egyedi arany és ezüst ékszerekkel bővítettük a Juta portfolióját. Az arany ékszerkínálatunk minden egyes darabját magunk választjuk ki Olaszországban, hogy kínálatunk egyedi legyen Magyarországon. Az arany ékszer kollekciónk, egyszerre különleges, érték és divatos. Így a vevőinknek nem lesz az az érzése, hogy tucatárut vásárol, hanem gondosan kiválasztott, egyedi darabokat.
Hova pozícionálják magukat a hazai piacon a forgalmat, az üzletek száma, illetve a portfóliót tekintve?
S. A.: Ezt azért nagyon nehéz megmondani, mert ma már a legtöbb cég vagy órás, vagy ékszeres és általában van nagykereskedése is, nekünk nincs nagykerünk, viszont órások vagyunk és ékszeresek egyszerre. Ilyen profilú cég, mint a miénk talán tíz van az országban, de azt lehet mondani, hogy a top háromba tartozunk mind a forgalom, mind a kínálat tekintetében.
Van-e lehetőség a forgalom bővítésére a magyar piacon, ahol a fizetőképes kereslet erősen korlátos, az átlagfizetés nem éri el a 900 eurót?
S. Zs.: Ez nagyon nehéz. Amikor a külföldi partnereinknek riportolunk az eladásokról, akkor bizonygatjuk, milyen jók a számok – és magyarországi viszonylatban ez így is van -, de ők ezt nem így látják. Voltak próbálkozásaink, a fizetőképes kereslethez igazodva nagyon olcsó termékeket vettünk fel a kínálatba, de ez nem vált be, egyszerűen elriasztotta a törzsvásárlóinkat. Végül arra jutottunk, hogy a középréteget próbáljuk kiszolgálni.
Melyik szegmenset tartják a további fejlesztések szempontjából a legígéretesebbnek?
S.A.: Azt gondoljuk, hogy az online térben van a legnagyobb lehetőség. Az üzleteinket is lehet még valamelyest fejleszteni, de a világ az online felé megy, és az idei év nálunk már ennek a megerősítéséről szólt.
A járványhelyzet miatt került előtérbe a webes fejlesztés vagy ettől függetlenül?
S.Zs.: Is-is. Kettőnknek együtt öt gyerekünk van, nyolc év telt el úgy, hogy felváltva gyesen volt valamelyikünk, és csak most januártól állt elő az a helyzet, hogy egyszerre dolgozunk. Rögtön belekezdtünk az online fejlesztésbe, és azonnal látszott az eredmény, hogy nagyon gyors növekedésre képes piaci rést találtunk.
A forgalmuk mekkora része keletkezik a webes felületen?
S.A.: Durván 15 százaléka, de ezt öt offline üzlet mellett érte el. Azért azzal kell számolni, hogy aranyékszert, karikagyűrűt és eljegyzési gyűrűt, nagyobb tételt üzletben fognak vásárolni az emberek. Ha a vevő ki is nézi az interneten a neki tetsző darabot, jellemzően akkor is bejön az üzletbe vásárolni, vaktában nem költ el 200-300 ezer forintot. A 15 százalékos részesedés értékeléséhez hozzátartozik, hogy a webáruházban a vásárlások kosárértéke sokkal kisebb, mint az offline üzletekben, így miközben az online vásárlások darabszáma erőteljesen nő, a forgalom nem nő ugyanolyan látványosan.
Boldog boldogtalan árusít az interneten, a Juta hogyan különbözteti meg magát, mivel próbálja előzni a konkurenciát a webshopos értékesítésben?
S.Zs.: Hivatalos viszonteladók vagyunk, nálunk minden termék eredeti. Ez fontos, mert ezeket a márkákat sajnos nagyon nagy százalékban hamisítják, és ezért olcsón tudják adni. Az sem utolsó szempont, hogy magyar kereskedők vagyunk, 30 éve megbízhatóan működő családi vállalkozás, amelyet bármikor gond nélkül el lehet érni.
S. A.: A weboldalunk folyamatosan megújul, mind a kínálatot, mind a grafikáját tekintve, hogy mindig a trendeknek megfelelő legyen a weboldal, ahogy az üzletekben kirakat, úgy a weboldalunk is a vásárlói élményt szolgálja.
Említették, hogy öt utód is van a Simon-dinasztiában, mennyi esélyt látnak arra, hogy megmarad a családi vállalkozás, folytatják a gyerekeik, amit a nagyapjuk elkezdett?
S. Zs.: Mi szeretnénk, hogy így legyen, de ezt majd a gyerekek eldöntik.
